Az őszi káposztarepce termesztését mind hazánkban, mind pedig világszerte számos állati károsító veszélyezteti. A repce szárát támadó ormányosbogarak tél végi – kora tavaszi támadása után a repce rejtett bimbós – zöldbimbós állapotában a repcefénybogarak fellépése jelenti a soron következő akadályt, amelyet nem is olyan könnyű leküzdeni.
Látványos, de nem is annyira veszélyes
A repcefénybogarak nem véletlenül vannak többes számban megemlítve! Ugyanis ez a kártevőcsoport alapvetően öt fajból áll, amelyek szabad szemmel nem különböztethetők meg egymástól, viszont életmódjukban, tavaszi megjelenésük időpontjában kis különbséggel ugyan, de jól érzékelhetően eltérnek egymástól. Ez az öt faj (Meligethes aeneus, Meligethes coracinus, Meligethes picipes, meligethes viridescens, Meligethes nigrescens) hazánkban termőhelyenként eltérő arányban, de mindenütt előfordul, így (mivel egymáshoz rendkívül nagy mértékben hasonlítanak, gyakorlatilag egymástól nem különböztethetők meg) a gazdálkodók számára egy szélsőséges mértékben elhúzódó rajzás képében jelennek meg.
A repce fénybogarai általában már igen korán, a repce szárát támadó ormányosbogarakkal (Ceutorhynchus spp.) csaknem egy időben előjönnek telelőhelyeikről, és a színcsapdákkal már ekkor foghatók, előre jelezhetők. Ugyanakkor ebben az időszakban kártételt még egyáltalán nem képesek okozni. Ezek a bogarak ugyanis alapvetően virágporral táplálkoznak, viszont a repce kora tavaszi, tőlevélrózsás állapotában ilyen táplálékot a repcétől biztos, hogy nem tudnak nyerni. Így kényszerűségből az ekkor virágzó T1 és T2 életformájú gyomokon próbálnak táplálkozni.
A későbbiekben, a repce rejtett bimbós és zöldbimbós állapotában ugyanakkor már érdeklődésük egyre inkább a repce virágzata felé fordul. Ekkorra már létszámuk is megnövekszik. Éhségüket csillapítandó a már elérhető fejlettebb, 2-4 mm nagyságú bimbókat kívülről kirágva okozzák igazság szerint a számunkra fontos kártételt. Ugyanis ekkor a rágás során könnyedén megsérthetik a bibét, vagy a becőkezdeményt, amelyet a növény természetesen elrúg.
KWS GRANOS – őszi fejlődési erélye intenzív, igaz ez a föld feletti részekre és a gyökérrendszerre is. Ennek köszönhetően szárazságtűrése, télállósága és regenerálódóképessége is kimagasló. Kiváló víz- és tápanyag hasznosító képessége biztosítja a magasabb termés elérését. A részletekért KATTINTSON a képre!
A fénybogarak lárvái is virágporral táplálkoznak eleinte, így a későbbiekben a virágokba lerakott petékből kikelő lárvák is ezt az ételt fogyasztják. Ugyanakkor nagyon fontos megjegyezni, hogy a fénybogarak az első virágok kinyílása után már azokat keresik fel táplálkozás céljából, így a bimbókat rongáló kártételük azonnal meg is szűnik.
A repce fénybogarai tehát csak addig okoznak kárt, amíg kényszerűség okán a bimbók erőszakos felnyitása, kirágása útján kénytelenek hozzájutni a számukra nélkülözhetetlen táplálékhoz, a pollenhez. A lárvák táplálkozása a virágok belsejében, majd később az elhalt virágszirmokon (ott is csak a rátapadt pollent és a portokok maradványait fogyasztják) érdemleges, mérhető kártételt nem okoz a termesztőknek.
A fénybogarakról kevesen tudják, hogy – bármennyire furcsa – még hasznot is hajtanak a repcetermesztőknek. Amikor a már kinyílt virágokat látogatják, akkor pontosan olyan hasznos beporzó tevékenységet végeznek, mint a beporzásért egyébként (kissé helytelenül) felelősnek tartott méhek. A mézelő méhek populációja ugyanis hazánkban az elmúlt évek során több negatív tényező együttes eredményeként lecsökkent, és ahol máskor repcevirágzás idején méhektől volt hangos a határ, ott most alig lehet érzékelni a méhek jelenlétét. Maradnak beporzás céljából a – szerencsére hazánkban igen gyakori – vadméhek, illetve más, alternatív szervezetek, amelyek között a fénybogarak igencsak aktív és fontos szerepet játszanak.
Mivel védekezzünk?
A repcében élő fénybogarak esetében általában az a baj, hogy sokszor már későn érzékeljük a méretesebb bimbókkal rendelkező állományokban e kártevők megnövekedett létszámát, ugyanakkor a védekezéseket arra az időpontra időzítjük sokszor, amikor (kinyílt virágok időszakában) ezek a rovarok a repcében már nem okoznak kárt. Ennek vélhetően az az oka, hogy a virágzó, élénksárga repcevirágokban az acélkék – fekete fénybogarak jelenléte nagyon látványos. Ez még a sokat megélt és tapasztalt növényvédelmi szakembereket is gyakran az inszekticides beavatkozásra indítja, pedig ekkor ezek a bogarak már nem okoznak mérhető kártételt.
A repcefénybogarak elleni védekezés a növényvédelmi szakemberek számára nem éppen könnyedén megoldható feladat. Mivel ekkor a beporzó rovarok már jelen vannak a repcetáblák területén, így csak olyan készítmények alkalmazása jöhet szóba, amelyek a méhekre (beleértve a mézelő méheket és a vadon élő méheket is!) nem jelentenek veszélyt. Ráadásul a szintetikus piretroidok használata (amelyek mesze a legolcsóbbak) azért is szinte lehetetlen, mert ezek ellen a hatóanyagok ellen hazánkban a fénybogarak már szinte mindenütt magas fokú rezisztenciával rendelkeznek. Ilyen esetben még leginkább a tau-fluvalinát hatóanyagú készítmények használata indokolt, mivel ez a mézelő méhekre teljességgel hatástalan, így ilyen hatóanyagú készítményekkel akár nappal is elvégezhetők a repcetáblák növényvédelmi kezelései.
Ha már a kémiai védelemnél tartunk, akkor érdemes kitérni arra is, hogy a repce meglehetősen magas bórigényét csak megosztott kijuttatással lehet fitotoxikus tünetek nélkül biztosítani. Célszerű a rejtett bimbós – zöldbimbós állapotban elvégzett kezelések esetén a bórtartalmú lombtrágyázás elvégzése is. Ugyanakkor érdemes figyelni arra, hogy egyes bórtartalmú levéltrágyák és egyes tau-fluvalinát hatóanyagú inszekticidek keverése kicsapódással is járhat, így ilyen esetben feltétlenül ajánlott előzetes keverési próbát végezni, illetve – ha szükséges, akkor akár személyesen is – konzultálni az érintett készítmények forgalmazóinak, gyártóinak területi képviselőivel.
A repcének ekkor mind az inszekticides védelemre, mind pedig a bórutánpótlásra szüksége van, így egyik sem hagyható el. Érdemes az efféle problémákra már előre felkészülni, mivel a változékony tavaszi időjárásban lehet, hogy csak korlátozott lehetőségünk lesz a szükséges kezelések végrehajtására.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
