Az őszi káposztarepce gyakorlatilag szinte az egyetlen olyan, nagyobb felületen termesztett szántóföldi kultúra, ahol a termesztés sikerességének döntő eleme a különféle állati károsítók ellen végzett sikeres védekezés.
A repce tenyészidőszakának nagyobb, tavaszi-nyári részében a kártevők második hullámát döntően a repcefénybogarak (Meligethes spp.) társasága alkotja, amelyek elhúzódó, több csúcsot is produkáló rajzása, valamint a virágzáshoz való kötődése nem igazán könnyíti meg a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek dolgát.
Mikor és hogyan károsítanak?
A repcében károsító, összesen öt, egymáshoz a megszólalásig hasonló fénybogár faj megjelenése a repce állományokban igazság szerint már a repce szárát támadó ormányos bogarak (Ceutorhynchus spp.) tavaszi rajzásának végén elkezdődik és egészen a repce virágzásának végéig tart.
Ugyanakkor ebben a meglehetősen hosszú, akár majdnem két hónapig tartó időszakban egy rövid időszak az, amikor ezek a nagy számban megjelenő kis bogarak kárt tudnak okozni.
Így értelemszerűen a védekezésnek is erre az időszakra kell koncentrálnia. Még akkor is, ha máskor, később, a fénybogarak jelenléte sokkalta látványosabb és védekezésre sarkalló.
A repce fénybogarainak egyedüli tápláléka az őszi káposztarepce pollenje, azaz virágpora. Ez a táplálék a bimbók, majd pedig a virágok belsejében, a portokokban található. A bogarak számára csak a már fejlett, érett portokokban levő pollen alkalmas táplálék és ezt ezek a kártevők tudják is.
Fiatal, rejtett bimbós, vagy még fejletlen zöldbimbós állapotú repcékben is ott vannak ugyan a virágzatokban ezek a kártevők, de a bimbókat még nem károsítják. Feleslegesen nem koptatják a rágóikat, hiszen a pici bimbókban számukra még semmiféle olyan táplálék sincs, amelyet el tudnának fogyasztani.
A repce számára a fénybogarakkal való kapcsolat tekintetében a fejlett zöldbimbós és sárga bimbós állapotban történik radikális változás. Ekkorra már kifejlődnek a leendő virágokban a portokok, amelyek tele is vannak a fénybogarak csemegéjével, a pollennel.
Sok bogár (főleg azok, amelyek esetleg már egy hónapja kirajzottak és éhezve várták ezt az időszakot) ekkor már nem várja ki, hogy a bimbókból virágok legyenek és a bimbókat oldalról kirágva elkezdik megenni az ott levő, elfogyasztható táplálékot.
Bimbópusztítók: így válik táplálék a termésből
Ekkor a fénybogarak óhatatlanul is belerágnak a bibébe, a becőkezdeménybe, amely ezek után el fog halni. Abból a virágból becő, azaz termés már biztosan nem lesz.
Bár ez csak egy néhány becőt jelent bogaranként, de ezek a kis bogarak iszonyatosan sokan vannak, így a kártétel összességében már akár tonna/hektár nagyságrendű is lehet!
Most dől el a termés sorsa: védekezni kell!
A jelenlegi időszakban a hazai repce állományok jelentős hányada már elérte a fejlett zöldbimbós-sárga bimbós állapotot. Ráadásul sok állományban már a fénybogarak mennyisége is kellően magas.
Ez az időszak egészen a virágzás kezdetéig a leginkább veszélyes a fénybogarak kártétele szempontjából. A már virágzó repcében nem tesznek kárt, hiszen felesleges strapálás nélkül, könnyedén hozzájuthatnak a pollenhez.
Sőt, virágzás idején a fénybogár imágók beporzó rovarként funkcionálva hasznot is hajtanak, mivel részben helyettesíteni tudják a lecsökkent létszámú mézelő méh állományt.
A virágzás előtti védekezés kulcsfontosságú
A repcefénybogarak elleni védekezésnek most, a repce virágzás előtti időszakában van itt az ideje! Később a most okozott kártételt más semmiképp sem tudjuk helyrehozni!
Nyilvánvalóan a hosszú tenyészidejű, még rejtett bimbós állományok a jelenleg időszakban még nem veszélyeztetettek. Viszont a már fejlettebb, sárga bimbós repce állományok védelme nagyon is időszerű.
Főleg annak ismeretében, hogy a fénybogár-populációt összesen öt faj alkotja és még nem mindegyik faj rajzása következett be. A várhatóan növekvő fénybogár imágó népesség és a repce kártételre fogékony állapota összességében azt jelzi, hogy most igencsak időszerű a fejlettebb repcék inszekticides állományvédelme.
A képek a szerző felvételei.
