A szüret idején nemcsak a szőlő feldolgozására kell figyelni: az erjedő must a pince levegőjét is rövid idő alatt veszélyessé teheti. A köznyelvben mustgáznak nevezett szén-dioxid színtelen és szagtalan, így érzékszerveink nem figyelmeztetnek a feldúsulására.
Különösen a mélyen fekvő, gyengén szellőző pincékben alakulhat ki olyan koncentráció, amely rosszullétet, eszméletvesztést, súlyos esetben fulladást okozhat. A veszély nem ritka: a katasztrófavédelem adatai szerint Magyarországon évente mintegy ötven alkalommal riasztják mustgázzal összefüggő esethez a tűzoltókat.
Szén-dioxid keletkezik a mustból
Az alkoholos erjedés során az élesztők a must cukrait alkohollá alakítják, miközben jelentős mennyiségű szén-dioxid szabadul fel. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint egy liter erjedő mustból mintegy 42 liter CO₂ is keletkezhet.
Ez fontos különbség a szén-monoxidhoz képest. A CO tökéletlen égés során jöhet létre, míg a borospincék klasszikus „mustgázveszélyét” az erjedésből származó CO₂ okozza. A szén-dioxid nagy koncentrációban nemcsak az oxigén arányát csökkenti a levegőben, hanem maga a magas CO₂-szint is komoly élettani hatással jár.
A gáz a levegőnél mintegy másfélszer sűrűbb. Emiatt rossz légcseréjű, mélyebb helyiségekben, aknákban, pincékben és tartályok környezetében könnyen kialakulhat veszélyes koncentráció. Arra azonban nem érdemes számítani, hogy a CO₂ mindig szabályos rétegként ül meg a padló fölött: a légmozgás, a szellőzés és a munka közben keletkező áramlások folyamatosan változtatják az eloszlását.
Nem biztos, hogy lesz ideje kijönni
A magas szén-dioxid-koncentráció első tünetei között fejfájás, szédülés, légszomj, gyengeség és szapora légzés jelentkezhet. A terhelés növekedésével romolhat a mozgáskoordináció és az ítélőképesség, majd zavartság és eszméletvesztés következhet.
Ezért veszélyes az a régi beidegződés, hogy „csak egy percre” le lehet szaladni a pincébe. Az előző napi biztonságos állapot sem jelent garanciát: az erjedés intenzitása, a hőmérséklet és a légcsere változásával a pince levegője is gyorsan megváltozhat.
A legfontosabb megelőző intézkedés ezért a folyamatos, megfelelő légcsere. Ahol a természetes szellőzés nem elegendő, ott műszaki szellőztetésre lehet szükség. Rendszeresen használt erjesztőhelyiségekben célszerű olyan CO₂-érzékelőt alkalmazni, amelyet a gyártói előírások szerint tartanak karban és ellenőriznek.
A kialvó gyertya vészjelzés, az égő láng nem garancia
A pincékben régóta használják a gyertyapróbát. A magyar katasztrófavédelem és a Nébih is figyelmeztető módszerként említi: ha a megfelelően alacsonyan tartott gyertya lángja kialszik vagy bizonytalanná válik, a helyiséget el kell hagyni, illetve oda nem szabad belépni.
A módszer korlátját azonban érdemes világosan látni. A gyertya nem CO₂-mérő műszer, ezért abból, hogy a láng még ég, nem állapítható meg számszerűen a szén-dioxid koncentrációja, és nem igazolható a levegő biztonságossága sem. A zárt terek munkavédelmi gyakorlatában éppen ezért a megfelelő szellőztetés és szükség esetén a műszeres gázmérés ad érdemi biztonságot.
A mentésnél történik az egyik legveszélyesebb hiba
Ha valaki összeesik egy feltételezhetően CO₂-vel telített pincében, megfelelő légzésvédelem nélkül nem szabad utána menni. A katasztrófavédelem kifejezetten arra figyelmeztet, hogy ilyen légtérbe csak a környezeti levegőtől független sűrített levegős légzőkészülékkel szabad belépni.
A helyes lépés a 112 azonnali hívása, egyértelműen jelezve, hogy erjedő must mellett feltételezett szén-dioxid-feldúsulás történt. Ez azért különösen fontos, mert zárt terekben világszerte előfordult már, hogy az első sérült segítségére siető ember is eszméletét vesztette. A mentési ösztön érthető, de megfelelő felszerelés nélkül könnyen egy sérült helyett kettő vagy több ember kerülhet életveszélybe.
Képek: Pixabay.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
