A Magyar Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete és a résztvevő 11 cég a II. Pest megyei szakmai nap a tápanyag-gazdálkodásról című szemináriumra várta a Szent István Egyetemen az érdeklődőket 2018. február 15-én. Az elhangzott előadások e szakmai terület számos részletére kiterjedtek. Szakmai beszámolónk negyedik része.
A nitrogénkötés
A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a nitrogénkötés témakörben a Bio-Nat Kft. területi képviselője, Berényi Zsuzsa foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat. A nitrogén-körforgás egy részfolyamata az a nitrogénforgalom, amely a talaj és a mikrobák között zajlik. A növények a talajból a nitrogént a gyökéren keresztül ammónium és nitrát formában képesek felvenni.
A fejlett növények a levegő magas nitrogéntartalmát nem képesek hasznosítani. A levegő nitrogéntartalma a talaj nitrogénmegkötő szervezeteinek működésén keresztül biztosít felvehető tápanyagot a növények számára. A nitrogénkötésre képes prokarióta szervezetek számát egyrészt életkörülményeik javításával, másrészt talajoltással lehet növelni. A növényi növekedést serkentő rizobaktériumok olyan szabadon élő, vagy gyökérasszociált baktériumok, amelyek segítik a növény növekedését, vagy stressztűrő képességét. Így harmonikusabb növénytáplálás alakul ki, a betegségek háttérbe szorulása figyelhető meg.
A Bio-Nat Kft. által kínált talajoltó készítmények (Mikro Vital, Mikro Vital P+) főleg a talajkondicionálásban és a növénytáplálásban vesznek részt. A Mikro Vital és a Mikro Vital P+ Azospirillum brasilense, Azotobacter vinelandii és Pseudomonas gessardii baktériumokat tartalmaz. A Mikro Vital P+ termék a Mikro Vital pH-semleges perlire történő felvitelével készül. A Mikro Vital C+ elsősorban a tarlóbontásban játszik fontos szerepet. Összetételében az előbb említett baktériumok mellett Cellulomonas flavigena, Paenibacillus peoriae is megtalálható. A baktériumok által termelt enzimek segítségével hatékonyan bontják a növényi sejtfal cellulóz, hemicellulóz és fehérje alkotóelemeit is.
A tápanyagok mobilizálása
A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a tápanyagok mobilizálása címmel Gecseg Andrea, a Natur-Agro Hungária Kft. képviselője tartott előadást. A fenntartható gazdálkodás kiegyensúlyozott tápanyag-gazdálkodáson, okszerű tápanyag-utánpótláson és környezetkímélő technológiák alkalmazásán alapul.
A mikrobiológiai talajoltók a talajélet serkentésével, a talajok termékenységének javításával járulnak a termesztett növények megfelelő tápanyagellátásához. A talajoltás többek között a tápanyag mobilizálását, felvehetőség javítását, a humuszképzést segíti, továbbá az ellenállóság és szárazságtűrés növelésével fokozza a növények fejlődését. Az előadó ismertette a nitrogén-, a foszfor-és a kálium-körforgás egyes lépéseit, valamint a mezo- és mikroelemek feltáródásának folyamatát. A tápelemek a növényekben számos szerepet töltenek be.
A növényekben betöltött funkcióik alapján is csoportosíthatók, így megkülönböztethetők a szerves és szervetlen vegyületek alkotói (pl.: C, N, P, S), az aktivátorok, koenzim-enzimrendszerek alkotói (pl.: K, Mg, Ca, Fe, Zn), redox-rendszerek alkotói (pl.: P, S, Fe, Mn, Cu), valamint ozmoregulátor és elektrokémiai egyensúlyt fenntartók (K, Na, Cl) és végül a stimulatív hatású elemek (pl.: Co, Cr, Ni). Az előadó a tápanyagmobilizáció támogatására a Natur-Agro Hungária Kft. Natur termékcsaládjára hívta fel a figyelmet.
A szervesanyag-gazdálkodás és talajszerkezet-javítás
A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a szervesanyag-gazdálkodás és talajszerkezet-javítás témában az AGRO.bio Hungary Kft. képviseletében Őszi Tibor területi képviselő tartott tájékoztatást. Ahhoz, hogy a talajba juttatott tápanyag a növény számára felvehetővé váljon megfelelő talajnedvességre, -vízháztartásra, -hőmérsékletre és -pH-ra van szükség. Mindennek a záloga az egészséges talajszerkezet, amely a talajszemcsékből és ragasztóanyagból felépülő aggregátumokból áll.
A ragasztó anyagok három csoportba oszthatók: állandó (humusz), ideiglenes (élő szervezetek) és átmeneti. Ez utóbbi kategóriába tartozik a baktériumok által termelt nyálka, az EPS (extracelluláris poliszacharid). Egyes baktériumtörzsek (Micrococcus roseus törzsek) nagy mennyiségű EPS termelésére képesek. A talajszemcsék összefogásában az EPS mellett a gombafonalak is szerepet játszanak. A mikrobiológiai készítmények hatékonysági vizsgálatának több lépése van.
Elsőként termékleírás ismeretében ítélhetjük meg a készítményt annak alapján, hogy milyen baktériumot tartalmaz. Figyelembe vehetjük a termelői visszajelzéseket, emellett a DemoFarm projekt – ahol üzemi körülmények között zajlik a készítmények tesztelése – során született eredményekre is támaszkodhatunk. A talajok szervesanyag-gazdálkodása a következő folyamaton alapul: a talajba került holt szerves anyag bomlásakor, a fizikai degradációt, mikrobiális bontást követően humifikáció és mineralizáció folyamatamegy végbe. A szervesanyag-gazdálkodás hatékonyságának mérése a tarlómaradványok mennyiségének, illetve a táphumusz utóveteményben található mennyiségének meghatározásával végezhető, illetve a szerkezeti humusz és a talajhigiénia értékelésével jellemezhető.
A talajok szervesanyag-gazdálkodásának javítására, továbbá a megfelelő talajszerkezet kialakítására az előadó az AGRO.bio tavaszi aktuális kereskedelmi ajánlatát mutatta be. Talajoltásra egyszikűek esetében a BactoFil A10, kétszikű növényeknél a BactoFil B10 termékeket kínálják, míg lombkezelésre az Algafix-tartalmú csomagajánlatokra hívják fel a gazdálkodók figyelmét.
