A hosszú távon fenntartható mezőgazdasági termesztés záloga a növény-talaj-talajélet rendszer egyensúlyának megőrzése és tartós biztosítása. A sikeres gazdálkodás kulcsa nemcsak a jó biológiai potenciálú növényfajtákban, illetve az integrált növényvédelmi technológiák alkalmazásában, hanem a helyes talajerő-gazdálkodásban is rejlik.
Ehhez a kímélő talajművelési technológiák alkalmazásán túl a talajélet regenerálását és serkentését biztosító talajoltó baktériumkészítmények használata is elengedhetetlen. Ilyen baktériumkészítmény az IKR Agrár Kft. portfóliójában megtalálható mIKRo-CELL szárbontó baktérium is (Bacillus licheniformis), melynél jelen cikkünkben foglaltuk össze az észak-dunántúli régióban beállított szántóföldi kísérletek eredményeit az elmúlt évekből.
A kísérleteket három vármegyében állítottuk be (Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom), összesen 33 IKR partner bevonásával. A kezelt terület minden esetben minimum 5 ha-t fedett le.
Mivel az enyhe időjárás engedte, késő ősszel a fagyok beállta és a tarlóhántás előtt, permetezéssel, az ajánlott 200-300 l lémennyiséggel, 1 kg/ha-os dózissal juttattuk ki a baktériumot, amit sekély beforgatás követett. Az elővetemény legtöbb esetben kukorica volt, amit búza, kukorica vagy napraforgó utóvetemény követett.
A kísérletek eredményeit a teljesség igénye nélkül az alábbiakban mutatjuk be, azonban az összes kísérletről elmondható, hogy a baktérium hatására jelentős mértékben javult a talajok szerkezete, valamint jelentősen egyszerűsödött a talajművelés is a kezelést követő évben.
A kísérleti parcellák esetében előfordult, hogy a kontrollterületről nem tudtunk még talajmintát sem venni, annyira tömörödött volt a talaj szerkezete, míg a kezelt területről minden nehézség nélkül sikerült mintavételi gödröt ásni, illetve mintavételi bottal mintát venni. Továbbá minden kísérleti helyen szemmel láthatóan kevesebb szármaradványt találtunk, amelyek laza, széteső, kézzel szinte elkenhető szerkezetet mutattak.
Mit tapasztaltunk a szárbontó használata során?
Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban beállított kísérletünkben kukorica tarlót kezeltük mIKRo-CELL szárbontóval. A talajelőkészítés grúberral történt, tápanyagutánpótlásként 10 t/ha alom nélküli baromfitrágyát juttattak ki. Az utóvetemény sörárpa (IS Maltigo) volt.
A kontrollterületen több tarlómaradványt találtunk (1. ábra), valamint a talajra gyakorolt pozitív hatáson túl a hozamra gyakorolt pozitív hatást is detektáltuk. A kezeletlen területen 4,5 t/ha, míg a mIKRo-CELL-lel kezelt területen 5,2 t/ha volt a termésmennyiség.
A Veszprémi járásban, Hajmáskéren búza elővetemény után permeteztük ki a szárbontó baktériumot középmély lazítást követően. Az őszi búza (Rubisco) tápanyag-utánpótlását a vetéssel egymenetben kijuttatott NPS ImmunMax-szal (114 kg/ha) elégítették ki.
Ezen a kísérleti területen a mintavételi botot egyáltalán nem tudtuk leszúrni, az ásóval történő mintavételezés is nagy nehézségek árán sikerült a kezeletlen területen, ez az eredmény is jól mutatja a szárbontó baktérium talajjavító hatását.
A baktérium terméshozamra gyakorolt hatása sem volt elhanyagolható, kontrollterületről 3,8 t/ha, míg a kezelt területről 4,5 t/ha szemtermést takarított be partnerünk.
A Zirci járásban Kardosréten állítottuk be a következő kísérletet. Kukorica tarlóra juttattuk ki a mIKRo-CELL-t. Talajműveléshez tárcsát és simítót használtak. A kezelt területen kevesebb szármaradvány volt, valamint a napraforgó (Sy Sumico) állomány hamar összezárt. Mindamellett, hogy 7,5%-os nedvességtartalommal takarították be a terményt, a kezeletlen (3,25 t/ha) és kezelt (3,6 t/ha) között, hozamkülönbséget detektáltunk.
Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található Tápon kukorica tarlót kezeltünk mIKRo-CELL-lel. Tápanyagutánpótlásként 30 m3 sertés hígtrágyát, valamint 200 kg/ha karbamidot adtak. Az utóvetemény KWS Guillermo kukorica volt.
A 3. ábra szemlélteti, hogy milyen volt a tarló a mIKRo-CELL kijuttatásakor, illetve, hogy mennyi szármaradvány volt a mintavételezéskor. Nemcsak a szármaradvány mennyiségében találtunk különbséget, hanem a hozamban is, a nyers kukorica termésmennyisége 25%-os nedvességtartalom mellett a kezeltelen területen 13,1 t/ha, míg a kezelt területen 13,8 t/ha volt.
Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban, Csémen ugyancsak kukorica tarlóra juttattuk ki a baktériumot. A talajművelést tárcsával végezték, tápanyagutánpótlást istállótrágyával fedezték. Az utóvetemény DKC 4897 kukorica volt.
Nemcsak a szármaradvány mennyiségére (4. ábra), hanem a hozamra is pozitív hatást gyakorolt a baktérium. A kezeletlen területen 12,9 t/ha míg a kezelt területen 13,59 t/ha volt a termésmennyiség.
Komáromban a Komáromi járásban beállított kísérletünk esetében is kukorica tarlóra juttattuk ki a szárbontó baktériumot. Az utóvetemény Sy Bacardi napraforgó volt, ami 80 kg/ha MAS-t kapott.
Ennél a kísérletnél is a kontrollterületen annyira tömörödött volt a talaj, hogy nem tudtunk sem ásóval, sem pedig a mintavételi bottal mintát venni (ezért nem mutatjuk be ábrával), míg a kezelt területen ezt könnyedén megtettük, ez is alátámasztja a baktérium talajjavító hatását.
A hozamban is különbséget detektáltunk a kontroll esetében 2,9 t/ha, a kezelt esetében pedig 3,4 t/ha volt a termésmennyiség.
Nedeczky Ferenc partnerünknél, Komáromban beállított kísérlet esetében arra gondoltunk, hogy a 2022. évi kísérletet folytatjuk 2023-ban is. Első évben (2022) kukorica tarlóra juttattuk ki a mIKRo-CELL-t, amit kukorica utóvetemény (DKC 3972) követett. Tápanyag-utánpótlás 116 kg/ha MAS volt.
Nemcsak a talajszerkezetre, hanem a hozamra is pozitív hatást gyakorolt a baktérium. Kontroll esetén 10,4 t/ha, míg a kezelt esetén 11,1 t/ha volt a termésmennyiség. A baktérium szárbontó képesség az 5. ábrán szemléltetjük.
Ezt a kukorica tarlót kezeltük 2023. október 20-án újra a szárbontó baktériummal, beforgatás után simítózás, majd magágyelőkészítés történt, az utóvetemény MV Nádor őszi búza vetése pedig 2023. október 26-án történt.
A szántóföldi szemle során az állományban nem láttunk különbséget, azonban a tarlómaradványok mennyiségében igen (6. ábra), a kontrollterületen sokkal több szármaradványt találtunk. Talajmintavétel során, pedig a kezelt területen a földigiliszták megjelenését tapasztaltuk, ami a talajélet fellendülését jelenti.
A kedvező talajszerkezet és a földigiliszták megjelenésén túl termésmennyiségbeli különbséget is tapasztaltunk a mIKRo-CELL hatására. Kontroll esetében 6,8 t/ha, míg a kezelt esetén 7,2 t/ha volt a szemtermés.
Noha nem minden kísérletet mutattuk be, összességében elmondható, hogy minden esetben csökkent a szármaradványok száma a kezelt területen, valamint az állagukat tekintve majdnem teljesen felbomlott növényi részek voltak megtalálhatók.
Számos partnernél találtunk különbséget a hozamok tekintetében is, továbbá minden esetben a mIKRo-CELL talajszerkezetre gyakorolt pozitív hatásáról számoltak be a gazdák. Ugyanazon terület egymást követő években történő kezelése még pozitívabb hatást gyakorol a talajszerkezetre és a talajéletre, ami nem elhanyagolható, hiszen a termőföldet is csak kölcsön kaptuk, védenünk és óvnunk kell.
Miért jó választás a mIKRo-CELL?
A baktérium szerepel az EU biztonságos mikroorganizmus listáján. Légkörinitrogén-megkötő képessége miatt elkerülhető a káros pentozán hatás. A baktérium hatására csökken a szármaradvány tömege, laza széteső állagú lesz, morzsalékosabb talajszerkezet alakul ki, ezek által a talajművelés könnyebben és költséghatékonyabban végezhető el.
Pozitív hatást gyakorol az utóvetemény termésmennyiségre, alkalmazásával hozamnövekedés érhető el, valamint következetes használata hozzájárulhat a talaj humusztartalmának növeléséhez.
Marglné dr. Ambrus Helga (innovatív szaktanácsadó, IKR Agrár Kft.)
Szakmai kérdésekben forduljon bizalommal az IKR Agrár Kft.-hez, keresse a területen dolgozó kollégákat, kérjen ajánlatot és szaktanácsadást a termékek vásárlásához.
Országos lefedettséggel várjuk a megkeresést.
