A szélsőséges időjárási viszonyok között egyre nagyobb problémát jelent a növényeket érő hőstressz és intenzív besugárzás, ami napégést, valamint a termés mennyiségének és minőségének csökkenését eredményezi. E hatások kiküszöbölését segítik a különböző színű árnyékoló hálók, ám hogy melyik szín hogyan befolyásolja a kápia paprika termesztését, azt Ambrózy Zsuzsanna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fiatal kutatója vizsgálta meg részletesen.
A hőstressz és a napégés elleni védekezéshez a mediterrán és szubrópusi vidékeken már bevett gyakorlatnak számít a fotoszelektív árnyékoló hálók használata, amelyek kedvező mikroklímát teremtve csökkentik a napégés kockázatát és növelik a piacképes termés mennyiségét. Hazai klimatikus viszonyok között azonban ezeket a módszereket még nem vizsgálták kellő részletességgel, így Ambrózy Zsuzsanna, a MATE Növénytudományok Doktori Iskola PhD-hallgatójának ezzel kapcsolatos kutatásai hiánypótlónak számítanak.
Kápia paprika termesztése
A fiatal kutató kísérletei során a termesztésben egyre nagyobb teret hódító kápia paprika legfontosabb értékmérő tulajdonságait, így a termésmennyiséget és minőséget, a C-vitamin-tartalmat és a piros színért felelős karotinoidok mennyiségét vizsgálta annak függvényében, hogy a termesztés során zöld, piros, sárga, rózsaszín vagy fehér hálót alkalmaztak a növények árnyékolására.
„Eredményeink alapján a kápia szabadföldi termesztéséhez a sárga színű árnyékoló háló alkalmazását tudjuk javasolni, mivel ennek használata szignifikánsan magasabb termésmennyiséget eredményezett, a rózsaszín háló ugyanakkor a C-vitamin-tartalmat serkentette. Az is kiderült, hogy szabadföldi körülmények között a termesztők által széles körben használt zöld háló negatív hatást gyakorolhat a termésmennyiségre, a bogyók minőségére ugyanakkor pozitívan hatott. A piros háló viszont a duplafalú fóliával együtt már túl sok fényt szűrt meg, az így termesztett kápiák C-vitamin- és karotinoid-tartalma tehát egyértelműen alacsonyabbnak bizonyult és a termésmennyiség is alacsonyabb lett” – mutat rá legfontosabb eredményeire a fiatal kutató.
A kutatások során azt is igazolták, hogy a szabadföldi paprikatermesztésben az árnyékoló háló nem befolyásolja a Kárpia- és Karpex-hibridek összes karotinoid tartalmának alakulását a mi éghajlati viszonyaink mellett. További érdekesség, hogy a napégett bogyó egészséges szövetei és az ép bogyók szövetei között nem volt különbség a C-vitamin-tartalmat tekintve, a C-vitamin szintézisét tehát összességében az erős sugárzás nem zavarja meg. Nem úgy a karotinoid-tartalmat, amiből viszont sokkal kevesebbet lehetett kimutatni a napégett bogyók egészséges szöveteiben.
„Mindent összevetve a paprikatermesztőknek a Karpex-hibridet ajánljuk a Kárpia-paprikával szemben. Kísérleteink során ugyanis megállapítottuk, hogy ez a hibrid magasabb piacképes termésmennyiséget ad, és a bogyó átlagtömege is nagyobb, mint a másik hibridé. Azt is érdemes tudni, hogy a Karpex valamivel fogékonyabb a betegségekre, a Kárpia viszont hajlamosabb a repedésekre” – mutat rá a hibridek közti különbségekre a MATE fiatal kutatója, akinek munkásságát Dr. Helyes Lajos, a MATE Kertészettudományi Intézetének igazgatója és Daood Hussein, a Regionális Egyetemi Tudásközpont kutatója vezette.
