Egy más megoldás a fenyércirok ellen!

Egy más megoldás a fenyércirok ellen!

Agrofórum Online

K. Margit kérdése: Környékünkön rengeteg a fenyércirok az utóbbi időben. Miért szaporodott és szaporodik el a fenyércirok, mit lehet ellene tenni?

Aki válaszol:
Beregi Endre szaktanácsadó, növényvédelmi szakmérnök

Kedves Olvasó!

Egy kollégám figyelt fel az Agrofórum online szaktanácsadás-kérdések rovatában 2019. augusztus 29-én Dr. Mikulás József cikkére, ezután nekem is, és több más kollégámnak elküldte a cikket, ami után parázs vita alakult ki az írottakkal kapcsolatban.

Először is szeretném megköszönni Dr. Mikulás Józsefnek a fenyércirok elterjedéséről, és élettanáról írottakat, magam sem tudtam ez idáig, hogy Aleppóból származik. Mindjárt ki is egészíteném a magam véleményével a Magyarországi elterjedéséről írottakat. Az elterjedéséhez nagyban hozzájárultak a hibrid kukorica vetőmagot előállító cégek is a szufonil-urea típusú gyomirtó szerek megjelenése előtt, mivel a fenyércirok szereti a fényt is (árnyékban gyengébb a fejlődése), a beltenyésztett vonalak rendszerint alacsonyak, az anyasorok címereit még pollenszóródás előtt eltávolítják, az apasorokat beporzás után kivágják, így a fény intenzíven tud az állományba behatolni. Előfordult, hogy betakarítás idejére a vetőmag-előállító tábla fenyércirok „erdővé alakult át, még akkor is, ha a kezdeti fejlődés idején gyommentesek voltak.

A szufonil-urea típusú gyomirtó szerek elterjedésével mód nyílt a rizómás alak irtására is, ám a gyakorlatban, a költségkímélés okán az alacsony dózisokkal és a monokultúrával a növény hozzászokott a hatóanyagokhoz. 2018-ban (Gyulai Balázs gyombiológus (Velence) adatai szerint) Fejér megye szántóin 35 ezer hektáron már rezisztens fenyércirokkal találkozhattunk. A fertőzöttség nagyon erős Tolnában Baranyában, de az Alföldi megyékben is agresszíven terjed.

Ami a vitát kirobbantotta első sorban a cikkel kapcsolatban az az állítás, hogy kukoricában nem lehet védekezni a fenyércirok ellen. Nos már a 2000-es évek elején megjelent az úgynevezett DUO System® technológia, melynek lényege, hogy egy kukorica hibridet egy speciális nemesítési eljárásnak vetnek alá, melynek eredménye az, hogy a hibrid teljes mértékben elviseli a cikloxidim hatóanyagú egyszikű irtó gyomirtó szert a Focus Ultra-t. 2008-tól kezdődően megjelentek a piacon már olyan hibridek is, melyeknek terméspotenciálja a köztermesztésben engedélyezett kukorica hibridek átlagát elérte, illetve meg is haladta azokat. Mára pedig már olyan hibridek állnak rendelkezésre a gazdálkodók számára, melyek csúcsteljesítmények elérésére is képesek (Cadixxio Duo, Lexxtour Duo) . Tehát meg kell cáfoljam a Tanár úr által írottakat.

Kisláng 2015. július: Futurixx Duo Focus Ultrával kezelve

Kisláng 2015. július: Hagyományos hibrid szulfonil-karbamid kezelés 2 X – A két kukoricát egy földút választotta el.

Mindazonáltal a fenyércirok terjedése, beleértve a rezisztens cirok terjedését, sajnos nem állt meg, ennek oka a nagymértékű monokultúra, és a Duo System hibridek elterjedésének lassúsága, továbbá a nyári tarlók művelésének hiányosságai. 2018-2019 között Fejér megyében 30%-kal nőtt a DUO hibridek használata, de még jelenleg is csak a rezisztens cirokkal fertőzött kukorica területek 60-70%-án termesztik.

A másik vitát kiváltó állítás a cikkben, pontosabban ajánlás, mely a fenyércirok természetes ellenségét az üszöggombát, (Sporisorium cruentum, Sporisorium sorghi), mint lehetséges megoldást jeleníti meg. Jó lenne, ha így lenne, de sajnos a mai mezőgazdasági gyakorlatban ennek a megoldásnak még csíráját sem látjuk.

Létezik már számos, a gyakorlatban létező biológiai segítség, például ismerjük a Trichoderma szuperparazita gombatörzsek kórokozó gombák elleni hatását, ugyan így néhány talajbaktérium törzs gyakorlatban is bevált hatásait (Pseudomonas fluorescens, Bacillus substilis) kórokozó gombák ellen, továbbá a rovarok elleni védelemben is jó eredmények vannak (Bacillus thuringiensis kurstaki, Encarsia Formosa stb.). Sajnos nem mondható ez el a gyomok elleni védelemben, pedig sok tankönyvben olvashatunk a témáról, és léteznek kutatások, és jelennek meg cikkek erről, ám egy-két külföldi példától eltekintve a gyakorlatban nem terjedtek el ezek a módszerek. A témakörben érdemes átböngészni „ A biológiai növényvédelem és helyzete Magyarországon” Darvas Béla, Polgár A. László, Schwarczinger Ildikó, Túróczi György szerzők által írt könyv 2.4.3. fejezetét, mely elektronikusan is elérhető.

Az idézett üszöggombáról viszont megjegyezném, hogy a manapság terjedőben lévő termesztett szemes cirok kórokozójaként veszélyeket is rejthet! https://www.ndrs.org.uk/article.php?id=037009

A cikk szerzőjének utolsó mondatát a fentiek miatt sokkal inkább a kutatók, fejlesztők figyelmébe ajánlom, mintsem a gyakorlatban mezőgazdálkodóknak: „Ezért érdemes ezen üszöggombákra, mint segítőtársra figyelni.”

 

Piretroid rezisztencia – Repcefénybogár

2019. március 29. 11:37

A rezisztencia tesztek alapján Magyarországon 2017-ben a vizsgált repcefénybogár populációk több mint 91%-a (a tesztelt 35 mintából 32 minta) rezisztens, vagy kifejezetten rezisztens besorolású.

Gyomirtás: hatékonyan és kíméletesen a vonalakban is

2019. április 26. 06:16

Baranyában a bólyi gazdaság vetőmagtermesztés és -termeszttetés ágazatában viszonylag kis területen termesztett vetőmagok hatalmas értéket képviseltek, a bennük okozott esetleges kár nagyon nagy értékű lehetett. Az anya és apa vonalak fokozott, az árukukoricákat jelentősen meghaladó mértékű érzékenysége vizsgálatokat indokolt.

Mit tehetünk az őszibarackfát fertőző sztigminás betegség ellen?

2019. szeptember 20. 05:37

H. László kérdése: Az idén nagy problémát okozott a levéllyukasztó betegség az őszibarackfáimon. Mit tegyek, hogy jövőre megakadályozzam ezt?

Veszélyes kártevők: Repcebecő-ormányos

2019. június 4. 10:52

A repcén táplálkozó ormányosbogarak közül a legnagyobb kárt a repcebecő-ormányos okozhatja, hiszen a lárva a magkezdeményeket és a magvakat rágja. Ezzel a közvetlen kártételével önmagában is nagy veszteséget okozhat, de közvetett kártétele is jelentős.