33℃ 20℃
június 4. Bulcsú, Kerény, Kerubin

Hányszor kell permetezni az almafákat?

Agrofórum Online

Sz. Kálmán kérdése: Hányszor, és mikor kell permetezni az almafákat? Mik a legjelentősebb betegségei és kártevői?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Az almának meglehetősen sok kórokozója és kártevője van, ezért évente a növényvédelmi kezelések száma elérheti akár a 10-12 is. A gombás betegségek közül a legnagyobb jelentősége a lisztharmatnak és a varasodásnak van. A lisztharmatnak a melegebb és párásabb, a varasodásnak pedig a hűvösebb és csapadékosabb tavaszi időjárás kedvez. A baktérium okozta tűzelhalás járványos fellépéséhez 18-25 fokos, csapadékos időjárás szükséges.

Az almán jelenlévő számos kártevő közül az almamoly, a takácsatkák, a levélaknázó molyok, a sodrómolyok, a levéltetvek, a vértetvek és a pajzstetvek jelenléte okozhatja a legnagyobb problémát. Az almamoly rajzására évente kétszer, először májusban, majd nyár közepén kell számítani. Felszaporodása főként száraz és aszályos nyarakon jellemző, akárcsak a takácsatkák esetében. A levéltetvek már áprilisban jelen lehetnek és az egész vegetáció alatt károsíthatnak.

Az alma károsítóinak megjelenését elsősorban az időjárási körülmények befolyásolják, így a vegyszeres védekezést almában az előrejelzésre kell alapozni. A tél végi lemosó permetezés az almafák növényvédelmének is hasznos lépése, ugyanis a kezdeti, kora tavaszi fertőzési nyomás e munkafolyamattal hatékonyan csökkenthető. A rügyfakadástól a virágzásig végzett permetezések időzítésének nagy jelentősége van a kórokozók elleni védelemben. A levelek 1-2 cm-es, vagyis egérfüles, illetve bimbós állapotában, valamint virágzás előtt indokolt a lisztharmat elleni permetezés, melyet a sziromhullás utáni időszakban is folytatni kell (ciprodinil, difenokonazol).

Virágzástól kell jobban odafigyelni a varasodás elleni permetezésre is, különösen, ha csapadékosabb és hűvös az időjárás. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában (áprilistól júniusig) a varasodás ellen felszívódó (penkonazol) és kontakt (klórtalonil) szerek kombinált használata ajánlott. A tünetek megjelenésekor 5-7 naponta végzett kezelés ajánlatos a javulás érdekében.

Az almamoly és levélaknázó molyok rajzása feromoncsapdák kihelyezésével előre jelezhető. Ellenük pl. az acetamiprid, lambda-cihalotrin hatóanyagokkal permetezhetünk. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában a levéltetvek ellen, célzott kezeléssel speciális tetűirtókkal (pl. pirimikarb, flonikamid) védekezhetünk. Ezen felszívódó hatású készítmények hatásosak a már besodort levelekben élő egyedek ellen is. A tenyészidőszak további részében a többi kártevővel, főként a molyokkal szemben összevont védekezést alkalmazzunk. Szüret után is óvjuk fáinkat, az őszi lemosó permetezést is célszerű elvégezni, valamint a lehullott lombot összegyűjteni, vagy talajba forgatni.

 

Megjelent a Nufarmer Magazin 33. száma!

2022. július 29. 13:34

A változások korát éljük, amihez a növényvédelmi feladatoknak is alkalmazkodniuk kell.

Jól teljesített a BASF mezőgazdasági megoldások szegmense

2021. február 28. 06:38

A BASF árbevétele 2020 negyedik negyedévében 8 százalékkal, 15,9 milliárd euróra nőtt.

Tavaszi kártevők a gyümölcsösökben

2023. május 17. 05:38

Némiképp nehezíti a tavaszi, virágzás időszaka közelében fellépő kártevők elleni védekezést, hogy a virágzás környéki időszak esetében a kémiai növényvédelem során mindenképpen ügyelni kell arra, hogy a beporzó szervezeteket semmilyen módon ne károsítsuk.

Száraknázó lepkék elterjedése és jelentőségük a világ kukoricatermesztésében

2018. november 22. 10:50

A száraknázók a velük együtt élő összes kártevőt figyelembe véve az adott termőterület legveszélyesebb károsítói, melyek elleni küzdelem az esetek többségében konkrét technológiába illesztett biotechnológiai vagy kémiai védekezést is megkövetel. A különböző kontinensek, és azok régióinak jelentős, kukoricaszárat aknázó lepkefajaival és azok elterjedési területeivel ismerkedhetünk meg az írás segítségével.