Hogyan és mivel tudok hatékonyan védekezni a paradicsomvész ellen a kertemben? Nálam már a leveleken és sajnos a bogyókon is megjelent a betegség.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
A paradicsomvész betegséget a Phytophthora infestans nevű gomba okozza, és a paradicsom mellett a burgonyát is megfertőzi. A paradicsomvész név a betegség súlyosságára utal. Gyorsan, váratlanul lép fel a betegség, és a paradicsom lombját leszárítja. Úgy néz ki a megfertőzött növény, mintha leforrázták volna.
A növény minden föld feletti zöld részét megfertőzi.
Leveleken nagy, több cm-es, szabálytalan, elmosódott szélű foltok keletkeznek, kezdetben szürkések, vizenyősek, ez az állapot rövid ideig marad fenn, a levélszövet elvékonyodik a foltban, a folt barnán elhal. Csak párás időben a folton és annak szélén fehér bársonyos gombabevonat fejlődik, ami hamar eltűnik a száraz levegő hatására. Levélnyélen, száron megnyúlt, szabálytalan alakú, szárat körülölelő barna foltok fejlődnek.
A bogyók fertőzésével okozza a legsúlyosabb kárt. Márványozott, barna színű, nagyméretű foltjai, melyek gyakran koncentrikus rajzolatokat mutatnak, általában kemények, kissé besüppedők, már a zöld bogyókon is kifejlődhetnek. A zöld tünetes bogyók beérnek. Bogyóknál a tünetek lassan jelennek meg a fertőzést követően, ekkor már gyógyításukra nincs lehetőség. Gyakran a kocsány körül észlelhetők.
A gomba a talajra hullott, fertőzött levelekkel, növényi részekkel, burgonya gumójával is életben marad, onnan fertőzi újra a növényeket, és ott áttelelésre is képes.
A gomba fertőzéséhez alacsony, 12-15 Celsius-fokos hőmérséklet kedvező, utána pedig fejlődéséhez 18-22 fokos léghőmérséklet az optimális. Néhány órás időtartamig nedves, vizes levélfelület is elengedhetetlen a fertőzés létrejöttéhez, a spórák csírázásához és terjedéséhez.
A betegség megelőzésének néhány egyszerű termesztéstechnikai feltétele is ismert. A paradicsomterületet évenként váltsuk, a talajra lehullott beteg növényi részeket ne hagyjuk a talajon, gyűjtsük össze folyamatosan. Laza növényállományt létesítsünk, hogy a tövek között a levegő szabadon áramoljon, a nedves levelek hamar felszáradjanak. Esti, éjjeli és esőztető öntözést kerüljük. A hajnali, reggeli öntözéskor hamar felszáradó lomb, és talajfelszín, lerövidíti a páradús időszakot, csökkenti a fertőzés esélyét. Harmonikus tápanyagellátással növelni lehet a növények természetes ellenálló képességét. Szabadföldi paradicsomfajták között nem, elsősorban üzemi, hajtatott termesztéshez nemesített fajták között létezik kevés toleráns fajta.
Biztos védelmet – a kórokozó számára kedvező időjárási körülmények között – a kémiai védelem biztosít megelőző alkalmazással.
A megfelelő gombaölő szer kiválasztását az érési idő megindulásával a szerek élelmezésügyi várakozási ideje határozza meg. Permetezés előtt feltétlenül ellenőrizzük!
Szabadföldi paradicsomnál paradicsomvész betegség ellen engedélyezett gombaölő szerek és előírt élelmezésügyi várakozási idejük az alábbiak:
- Kontakt hatásúak:
Réz hatóanyagúak: Astra Rézoxiklorid, Bordóilé Neo SC, Bordómix DG, Cuprosan 50 WP, Cuproxat FW, Joker 77 WP, Kocide 2000, Nordox 75 WG, Vegesol R, Vitra Rézhidroxid 7 nap
Polyram 7 nap
- Felszívódó, (szisztemikus) hatásúak:
Amistar 3 nap
Proplant 7 nap
Ranman Top 3 nap
Az összesítés csak a III. kategóriás, tehát szabad forgalmú szereket sorolja fel, és nem tartalmazza a hajtatott paradicsom termesztésénél engedélyezett szereket.
Nem említem az engedélyezett szerek között a különböző felszívódó szerves rézkészítményeket, melyek nem növényvédő szerként, hanem tápelemként engedélyezettek. Forgalmazóik szerint felhasználásuk szermaradékmentes, nem okoznak fitotoxicitást, így bármely növénynél, és annak bármelyik fejlettségi állapotában alkalmazhatók baktériumos és gombabetegségek ellen. Paradicsomvész elleni eredményes, technológiaszintű felhasználásáról, bizonyított, megbízható tudományos adatokkal alátámasztott információval még nem rendelkezem, ezért nem ajánlom.
