Egyre több rezisztens tulajdonsággal rendelkező gyümölcsfát árusítanak már hazánkban is, élni kell a lehetőséggel és ilyeneket ültetni, nevelni kertjeinkben.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
Tudni kell, hogy egy növény rezisztenciája és tolerenciája nem egy általános tulajdonság, hanem csak egy adott kórokozóval szembeni ellenálló képességet jelent. A nemesítők régóta törekednek ellenálló gyümölcsfajták előállítására, és általában a kérdéses növényfaj legsúlyosabb betegségét kiváltó kórokozók elleni természetes védettséget igyekeznek az új fajtákba bevinni. A betegségekkel szembeni ellenálló képességnek két fokozata van a rezisztencia, ebben az esetben a kórokozó nem fertőzi meg a növényt. A gyengébb fokozat a tolerancia, amikor a fertőződés megtörténik, de a növényt nem gyengíti le, teljes értékű termést képest nevelni. A kórokozó és a növény kapcsolatát jellemezhetjük a fogékonyság mértékével is, vannak a kórokozóval szemben erősen, közepesen vagy gyengén fogékony fajták. Ezek az igen értékes tulajdonságok a faiskolai fajta-ismertetőkben mindig fel vannak tüntetve. Mielőtt gyümölcsfajtát választunk telepítés előtt a faja esetleges ellenálló képességét is érdemes felderíteni.
A fákon előforduló betegségeket, azok mértékét a növény fogékonysága mellett a nevelési, termesztési körülmények is meghatározzák. Általában a magas páratartalom, a kertben megálló levegő (például a magas kerítés miatt), a szabad légáramlás hiánya elősegíti a fertőzés gyakoriságát, annak súlyosságát. A helytelenül végzett, esti órákban és a lombfelületet nedvesen tartó esőztető, öntözés kifejezetten segíti, provokálja a kórokozók felszaporodását, terjedését. Az öntözés, a vízpótlás nélkülözhetetlen ápolási folyamat, de úgy kell végezni, hogy negatív hatást ne fejtsen ki. A növények fogékonyságát a helytelen, egyoldalú, túlzott nitrogén tartalmú műtrágyázás növeli, a növények fokozott növekedését, laza szövetszerkezetét eredményezi. Minden növénynél a kombinált hatóanyagú trágyázás javasolt, csak azok hatására válik a lombozat szövete egészséges, kompakt, a fedő bőrszövete erős, amin a kórokozók nehezen hatolnak be. Optimális a szerves trágya használata, lehetőleg annak valamelyik formája javasolt tápanyag pótlás céljából.
Azok a fajták, melyeknél fel van tüntetve egy betegséggel szembeni rezisztencia, átlagos éghajlatú évben általában permetezés nélkül is termeszthetők. Például az alma varasodással szemben rezisztens Florina vagy Topaz alma fajtáknál – extrém csapadékos időjárás kivételével – nem szükséges a varasodás ellen permetezni. Ha fel is lép a betegség a fán, a fertőzés mértéke enyhe lesz, nem igényel beavatkozást. Az almafajtáknak sajnos van egy másik fontos gombabetegsége, a lisztharmat, az ellen viszont a beavatkozás indokolt lehet.
Az utóbbi évtizedben egyre több régi, őshonos almafajta felszaporítása, oltványok előállítása indult meg. Köztudott, hogy jellemzően különösebb növényvédelmi beavatkozás nélkül teremnek, mellette tárolhatóságuk is kedvezőbb az új intenzív fajtáknál. Azokat is ajánlom a választási listába bevonni.
