Mi okozza barna foltok kialakulását a birsalmán?

Agrofórum Online

G. Gizella kérdése: Számos leszüretelt birsalmámon az utóérés során barna, nagyméretű foltok fejlődnek, melyek elrohadnak. Gyakran azok miatt kell gyorsan feldolgoznom, hogy megmentsem. Mi okozza?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Érdeklődő!

A birsalmának és birskörtének a termését több Monilia gombafaj is fertőzheti. A birs növények „saját” Monilia faja, mely csak a birset fertőzi, a Monilia linhardtiana jellemzően a fiatal hajtásvégi leveleken főér menti, nagy felületű vörösbarna színű elhalást, majd a kötődött terméskezdemények és apró termések barna színű pusztulását idézi elő. A fertőzött terméskezdeményekből nem fejlődik áruképes termés.

A még éretlenül leszüretelt birseket tárolás előtt átválogatják, és úgy helyezik utóérésre tárolókba. Az utóérés során a gyümölcshús összetétele megváltozik, megindul a cukorképződés, a savtartalom fokozatosan csökken, és ezzel egy időben a jellegzetes illatanyagok is kifejlődnek. A gyümölcs beltartalmának megváltozása teszi lehetővé a más gyümölcsfajokat is fertőző polifág Monilia fajok kártételének megjelenését.

A Monilia fructigena tipikus gyümölcsfertőző gomba, a bőrszöveten keletkezett sebzéseken keresztül hatol a termésbe. Megtörténhet a szabadföldön még a fán, de a szüret, válogatás, tárolásra előkészítés során keletkezett sebzéseknél is. A sebek gyakran apró, mikro sérülések is lehetnek, melyek szabad szemmel nem láthatóak.

A cukrosodás megindulásával a gomba szaporodni kezd, és a behatolási helytől kiinduló kör alakú barna, gyorsan növő foltok fejlődnek. 2-3 nap múlva a barna folton okkersárga színű gomba-telepek (exogén sztrómák) is kifejlődnek gyűrű formában a behatolási hely körül. Ekkor a gomba már a gyümölcs húsában mélyen károsít. Ez a tünet sokak számára lehet ismerős az almástermésűek gyakori nyári moniliás rothadása és terméshullása miatt.

Monilia fructigena

Néhány évvel ezelőtt megjelent hazánkban egy új Monilia faj: a M. fructicola. Fertőzési módja eltér az előző fajtól, mivel ép, sérülésmentes epidermiszen (bőrszöveten) keresztül is képes behatolni a gyümölcsbe és megfertőzni azt. Csonthájas gyümölcsfajok mellett az alma, körte és birs gyümölcsét is fertőzheti. A barnán rothadó gyümölcsfolton barnásszürke, nagy felületű, összefüggő gombabevonata (exogén sztróma réteg) fejlődik.

A termésrothadást a fán fejlődő gyümölcsök kezelésével lehet megelőzni. Erre a célra a boszkalid, ciprodinil, fludioxonil, fluopiram, kaptán, piraklostrobin, tebukonazol, trifloxistrobin hatóanyagú fungicidek és azok kombinációi vannak engedélyezve. Alkalmazásuk részletei az engedélyokiratokban olvashatók. Az utolsó kezelés az éréshez közeli időszakban javasolt, a megfelelő hatás érdekében a terméshéjon egyenletesen kell a gombaölő szereket eloszlatni. A tárolási hőmérséklet szabályozásával, alacsonyan tartásával tudjuk a betegség tüneteinek fejlődését lassítani. A kárt csökkenti a gyümölcsök átválogatása és a beteg egyedek eltávolítása az állományból.

Mit használjunk monília ellen a házikertben?

2021. február 3. 10:58

A monília elleni védekezéshez milyen szert ajánl a kiskert tulajdonosoknak, mivel az EU „mindent” betiltott. Sajnos csak olyan szerek kaphatók, amik nem érnek semmit, de ahhoz képest viszont drágák. Mivel permetezzek, vagy a fejsze lesz a megoldás?

A jelenlegi időjárás a növényeknek és a károsítóknak egyaránt kedvez

2019. június 7. 09:31

A gyümölcsösökben károsító gyümölcsmolyok közül tömegesen rajzik a szilvamoly, de bőséges a fogás barackmolyból és keleti gyümölcsmolyból is. Almásokban az almamoly mellett fognak a csapdák almamagmolyt, dióban pedig dió aknázó fényesmolyt.

A monília elleni védekezés virágzáskor

2020. március 31. 08:17

Csonthéjas gyümölcseink esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a virágzáskor fertőző kórokozók, köztük a legveszélyesebb: monília elleni védekezésre. Ráadásul most az időjárás is hajlamosít a járvány kialakulására, hiszen a melegebb napokat hűvösebb, csapadékosabb, párás napok váltogatják, ami nagyon kedvező a monília számára.

A tafrinás levélfodrosodás járványveszélyét hozta vissza a lehülés

2020. március 24. 14:06

Az őszibarack esetében a moníliás fertőzés mellett a tafrinás levélfodrosodás járványveszélyét hozta vissza a hideg és csapadékos időjárás.