Az őszi időszak nem csak a szántóföldeken, hanem a gyümölcsösökben is a szüret ideje. Ebben az időszakban gyűjtjük be az egész éves munkáink gyümölcseit (szó szerint!!), amelynek értékesítésétől megfelelő nagyságú árbevételt remélünk.
Ez az árbevétel centrikusság sajnos gyakorta a növényállomány egészségének rovására is megy. A gyümölcsösök tulajdonosai sok esetben a szüret után már nem szeretnek költeni a gyümölcsösre. Pedig ezzel akár jókora költségeket is meg lehetne spórolni a soron következő évben.
Sebek és kórokozók – a szüret rejtett veszélyei
A szüret során óhatatlanul rengeteg kisebb-nagyobb sebzés keletkezik a gyümölcsfák ágrendszerében. Ezek döntő hányada olyan kicsi, hogy észre sem vesszük. Ugyanakkor ezek mindegyike bőségesen elegendő ahhoz, hogy a fákra veszélyes kórokozók számára kiváló fertőzési kaput nyújtson.
A csonthéjasok moníliája (Monilia laxa) például kimondottan kedveli ezeket a sebeket, amelynek eredményeképp a kórokozó könnyedén be tud hatolni a gyümölcsfa fás szöveteibe.
A gyümölcsösök szüret utáni, őszi fungicides kezelése persze nem csak a monília fajok ellen nyújt védelmet. A csonthéjasokban igen gyakori levéllikasztó gomba (Stigmina carpophila) ellen is tudunk így védekezni. A kórokozónak a fán maradt fertőző anyagát ezzel elpusztíthatjuk (bár a talajra hullott fertőzött levél korongok fertőző képessége azért megmarad!).
A réz a gombák réme
Az őszibarack legveszedelmesebb kórokozója, a tafrinás levélfodrosodásért felelős Taphrina deformans gomba is szívből utálja a rezes kezeléseket. Ez ellen a szívós, hidegkedvelő kórokozó ellen csak a „kétszer rezezésre”, azaz az őszi és kora tavaszi rezes lemosó permetezésre alapuló növényvédelem képes eredményeket elérni.
De a csonthéjas kultúráknál maradva a cseresznye és a meggy blumeriellás levélfoltossága (Blumeriella jaapii) ellen is igen hatékony egy, az ősz során alkalmazott rezes kezelés.
Sokak számára megütközést kelthet az, hogy e cikkben a csonthéjas kultúrákban „népszerűsítjük” a rezes kezelést, amikor szinte mindenki tudja, hogy ezek a kultúrák a rézre érzékenyek. Levél perzselődés és levélhullás lehet a kezelések következménye akkor, ha a kezelés zöld növényi részeket érint.
Miért érdemes most permetezni, ha még zöld a lomb?
Tény és való, hogy jelenleg még sok csonthéjas fán fenn van a lombozat. Annak értéke, fotoszintetizáló tevékenysége viszont már minimális. A lassacskán elhaló levelek felületén viszont ott vannak a már említett kórokozók fertőző anyagai is, amelyektől most könnyen meg tudunk szabadulni.
A fákat a már gyakorlatilag majdnem halott leveleik elvesztése nem igazán károsítja. Viszont ezekkel a kezelésekkel meglehetősen sok, veszélyes, nehezen elpusztítható kórokozó fertőző anyagának mennyiségét tudjuk drasztikus mértékben csökkenteni.
Kevesebb kórokozó, kevesebb gond jövőre
Ahhoz, hogy egy kórokozó a fertőzés folyamatát végbe tudja vinni, ahhoz a fogékony gazdanövény és a fertőzést segítő környezeti tényezők mellett szükség van kellő mennyiségű inokulumra is a kórokozó részéről. Ennek hiányában a fertőzések száma lecsökken és könnyedén előfordulhat, hogy ez egy vegetációs időszakban szükséges védekezést tesz szükségtelenné.
A szüret utáni olcsó, rezes kezeléssel szerencsés esetben kiválthatóak olyan kezelések, amelyekhez felszívódó hatásmódú, egy nagyságrenddel drágább fungicidet kellene felhasználnunk. Amit idén ősszel szüret után még ráköltünk a gyümölcsösre, annak jövő évben többszörösét spórolhatjuk meg. Érdemes ezt végiggondolni!
A képek a szerző felvételei.
