Az ültetés mélysége is meghatározó az agrotechnikai feladatok és a várható termésmennyiség szempontjából.
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A burgonya speciális termesztéstechnológiai sajátossága, bakhátainak kialakítása. A nagyüzemi termesztésben primer ill. szekunder bakhátak kialakítása a megszokott, melyet házikerti körülmények között akár többszöri töltögetéssel is pótolhatunk. A bakhátkészítés műveletével lényegében a gumó életterét alakítjuk ki, ami a növekvő gumótömeg takarását biztosítja. A gumó, mivel botanikailag módosult szár, képes a föld alól úgymond kinőni, ha nem kap időben takarást. Ennek eredménye pedig a gumó felültének zöldülése, mivel a fény hatására azonnal megkezdődik benne a színanyagok képződése. A zöldülés csökkenti a termés értékét, emellett a gumó eltarthatóságát is. Hatékony módszer a talajtöltögetés nemcsak azért, mert a szárak védettségét növeli, hanem azért is, mert a földdel borított szárrészen újabb gyökerek fejlődnek, s ezeken is gumók keletkeznek, valamint megakadályozza, hogy a burgonya szára túlzott mértékben elterüljön. A művelet gyomirtó hatása sem elhanyagolandó, hiszen a két- háromszori töltögetéssel a vegyszeres növényvédelem költségeit és a környezetterhelést is csökkenthetjük.
Az ültetés mélysége is meghatározó az agrotechnikai feladatok és a várható termésmennyiség szempontjából. A túl mély ültetés nehezíti a burgonya betakaríthatóságát, rontja a gumók alakját ezért ne ültessünk kb. 6 cm-nél mélyebbre. A sekély ültetést, már ültetés után laza talajból kialakított bakhát kialakításával célszerű ellensúlyozni. A gumóknak pontosan a bakhát közepén helyezzük el, ugyanis így lehetséges elkerülnünk a későbbiekben a taposási károkból, valamint a bakhát kopásából eredő gumósérüléseket. A burgonya töltögetését a növény 10-15 cm-es szármagasságánál ajánlatos elkezdeni, az utolsó töltögetést pedig a bimbózás idejéig be kell fejezni. Ezt a műveletet hagyományosan, sekély kapálással egybekötve szokás elvégezni, megnagyobbítva ezzel időről-időre a bakhátakat. Kialakításuknak egyenletesnek kell lennie, valamint olyan alakúnak és méretűnek, hogy a termést védje és a gumót minden irányban közel azonos mennyiségű talaj fedje be. A végleges bakhát mintegy 20–30 cm magasságú, trapézhoz hasonló keresztmetszetű.
