K. Ibolya kérdése: Szelídgesztenyém termései elkezdtek potyogni és néhányukon lyukakat találtam. Mi okozza ezt?
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A szelídgesztenye termésein található nyílásokért két kártevő is felelőssé tehető. Az egyik a gesztenyeormányos (Curculio elephas) a másik pedig a gesztenyemoly (Cydia splendana). Mindkét kártevőre jellemző, hogy táplálkozásuk hatására a mag élvezhetetlenné válik, mivel a termést tönkretéve, annak belsejében morzsalékos ürülékük, rágcsálékuk található. A kártételük úgy különböztethető meg, hogy a gesztenyeormányos röpnyílása kör alakú a gesztenyemolyé pedig ovális.
A gesztenyemoly fiatal szürkésfehér hernyója a külső héj és a mag között rövid járatot rág, majd behatol a termés belsejébe. A károsodott termések még azelőtt a talajra hullnak, mielőtt még a hernyó fejlődését befejezné. A fertőzött termés héja megráncosodik, fénytelen lesz, belseje megrázva zörög. A termésekben a hernyó rágcsálék- és ürülékszemcsék között pókhálószerű szövedékszálakat is készít.
A gesztenyeormányos Magyarországon augusztus 20-a környékén rajzik a gesztenyésekben. A legerősebb rajzásra napos időben a déli órákban lehet számítani. A nőstények leggyakrabban a gesztenye kupacsába helyezik el tojásaikat. A lárvák felélik a termések belsejét így csak a rágcsálékuk és ürülékük marad vissza. A gesztenyeérés idején a termésekből kirágják magukat és a talajba vonulnak, ahol áttelnek. A bábozódásukra a következő év júliusában kerül sor.
A gesztenyeormányos főként ott tud nagymértékben elszaporodni, ahol a termést nem szedik fel rendszeresen a fák alól. Lárvája csak a földre hullott makkból rágja ki magát. A rendszeres és alapos termésbetakarítás után általában csak a raktározásnál hagyja el a termést.
A termést károsító rovarok elleni védekezésre a szelídgesztenye esetében csak kevés lehetőség áll rendelkezésre. A talaj bolygatásával, vagyis mechanikai művelésével áttelelő alakjaiknak fejlődése meggátolható. Védekezést jelenthet továbbá a korai szüret is. A fa alá kiterített ponyvára leeső terméseket elhagyó lárvák nem tudnak a talajba menekülni, bábozódó helyet keresni. A lárvák a termések begyűjtése után a ponyváról összegyűjthetők és megsemmisíthetők.