A pontos szaktanács, szakvélemény alapját képező, megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területenkénti, szakszerű talajmintavétel. A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta felvétele, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta maximum 5 hektárnyi területet jellemezhet.
Az átlagminta egy meghatározott nagyságú terület jellemzésére szolgáló, több helyről, azonos talajmélységből vett, azonos tömegű részminták keveréke. Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos szintből, és egységes módszerrel szabad venni:
- szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de maximum 5 hektáronként veszünk egy átlagmintát,
- rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de maximum 5 hektáronként veszünk egy átlagmintát,
- állókultúráknál, maximum 5 hektáronként veszünk egy átlagmintát; a részmintákat gyümölcsültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, 20-40 cm, szőlőültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell venni.
Végezhetjük:
- kézi (fúrók, rétegfúrók, ásó) eszközökkel,
- gépi mintavevő eszközökkel.
A talaj-mintavételezés szakszerűségén nagyon sok múlik, hiszen egy rossz módszerrel megszedett talajminta félrevezető képet mutathat területünk adottságairól. A pontosság már a mintavételi pontok kijelölésekor eldől, hiszen egy-egy laborba beküldött átlagmintának a reprezentálni kívánt területrész ellátottsági értékeit kell bemutatni. A hagyományos mintavételezés során az 5 hektáros egységekről, akár mintavételi vázlatokon bemutatott vonalak mentén haladva, 15-20 részminta megvétele a javasolt, amelyek összekeverésével kapunk egy átlagmintát.
Az optimális időpont
A termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). A mintavétel elvégezhető még az alábbiak szerint:
- az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével;
- tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével;
- szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével.
TILOS mintát venni:
- Szántóföldi kultúra esetén, a tábla szélen 20 m-es sávban,
- a forgókban,
- szalmakazlak helyén,
- műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén,
- állatok delelőhelyén.
Forrás: NAK Talajmintavételezési útmutató
