Ahogy azt a korábbi cikkemben már kifejtettem: a pontos szaktanács, szakvélemény alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területenkénti, szakszerű talajmintavétel. A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta felvétele, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta maximum 5 hektárnyi területet jellemezhet. Fontos kérdés ebben a témában az is, hogy a begyűjtött talajmintákat miként lehet megfelelően tárolni?
Minta tárolása
Az átlagmintát ajánlatos közvetlenül a kb. 1-2 kg talaj befogadására alkalmas polietilén tasakba tenni és felcímkézni, milyen céllal vettük, pl. NAK, TIM stb. A mintákat talajminta azonosító címkével kell ellátni, mely tartalmazza a minta szükséges adatait. A talajminta azonosító címkét vízhatlan csomagolásban kell a mintatároló tasakba tenni, hogy a felirat ne mosódjon el, illetve ne befolyásolja a mérési eredményeket sem.
Azonosítás
A talajminta azonosító címkének tartalmaznia kell a következőket:
- földhasználó neve, postacíme,
- termőterület adatai, minta származási helye: blokkazonosító, helyrajzi szám, tábla területe, tábla sorszáma;
- mintavételt végző megnevezése (ha a megrendelő és a mintavevő nem ugyanaz);
- minta kódja;
- mintavétel időpontja;
- mintavétel mélysége.
A mintavétel során tartsuk be a mintavételi és tárolási szabályokat, mert az esetlegesen itt elkövetett hiba az egész vizsgálati művelet összes hibájának akár 80%-át is okozhatja!
A falugazdászoknál talajvizsgálatot rendelőknek a NAK előre elkészíti a talajminta azonosító címkét, valamint biztosítja hozzá a vízhatlan csomagolást is!
A szakszerű talajmintavétel menetével kapcsolatban ajánlom a kedves Olvasó figyelmébe a „Hogyan vegyünk általában talajmintát?” című cikket.
Forrás: NAK Talajmintavételezési útmutató
