Mikor kell védekezni a poloskaszagú szilvadarázs ellen?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A poloskaszagú szilvadarazsak, vagyis a sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava) és a fekete szilvadarázs (Hoplocampa minuta) ellen a szilva virágzásakor kell védekeznünk. A kifejlett egyedek a csészecimpákra helyezik tojásaikat, majd a kelő lárvák a virágzás után a fejlődő terméskezdeménybe rágják magukat. A károsodott terméseken, melyek már fejlettebb állapotúak, általában két nyílás látható, a lárvák bemeneti és kimeneti helyénél. A lárvák felélik a terméseket, melyekben ürüléküket hagyják maguk után. A megrágott termések lehullanak a fákról, melyből a lárvák pár nap elteltével vonulnak a talajba és ott telelnek át lárva állapotban. Az évi egy nemzedékes kártevő bábozódása tavasszal következik be, majd pedig az imágók általában áprilisban rajzanak. A kártétel főként elhúzódó virágzás esetében lehet jelentős, mivel csak a fiatal terméskezdemények veszélyeztetettek a károsítás szempontjából. Jellemzően a később bekövetkezett, gyümölcsökön megjelenő kártételt már gyümölcsmolyok jelenléte okozza.

A szilvadarazsak rajzása fehér színű ragacslapok kihelyezésével ellenőrizhető, melyeket a szilva virágzása előtt kell kihelyezni a fa legnaposabb oldalára. A szilvadarazsak imágói kb. fél cm nagyságúak, a fekete szilvadarázs fekete, még a sárga szilvadarázs színe barnás, vagy vörössárgás, torán fekete foltokkal. Erős rajzás, illetve elhúzódó virágzás esetében már az imágók ellen is érdemes védekezni, hiszen ezek rövid életük során szinte csak a virágokon tartózkodnak. Gyors elvirágzás esetén pedig a permetezést a sziromhullás után azonnal ajánlatos elvégezni.

A jól időzített védekezéskor, amíg a tojásból kifejlődő lárva eljut a károsítás helyéig, elegendő mennyiségű növényvédő szerrel találkozik, így megelőzhető kártétele. A virágzáskor végzett kezeléshez olyan készítményt válasszunk, amely méhkímélő technológiában is alkalmazható. Házikerti védekezéshez a fák alá terített ponyva egyaránt megoldást, vagyis megelőzést jelenthet, hiszen így a lárvák talajba való behúzódása megakadályozható. Továbbá a talajra hullott szilva rendszeres összegyűjtésével egyaránt csökkenthető a lárvák száma.