Milyen növényvédelmet igényel a füge?

Agrofórum Online

Fügebokrunkon a képen látható rovarok élnek. Mik ezek, kell-e velük valamit tennem? Segítséget szeretnék kérni, hogy a füge milyen növényvédelmet igényel, mikor és mi ellen szükséges permetezni?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Érdeklődő!

A beküldött képen egy Agalmatium nemzetségbe tartozó kabóca látható, valószínű, hogy Agalmatium bilobum fajról van szó. A felvétele nem elég éles, és bizonyos faji bélyegek, amik szükségesek a meghatározáshoz, nem láthatók rajta. Ez a kabóca bár előfordul, de nem gyakori, nem jelentős, gazdasági jelentőségéről, biológiájáról kevés hazai adat áll rendelkezésre. Ezek alapján az a véleményem, hogy nem szükséges ellene védekeznie. A kabócák szúró-szívó szájszervű rovarok, kiszívott növényi nedvvel táplálkoznak. Ha nincsenek nagy tömegben egy növényen, nem jelentenek gondot, csupán néhány kabóca egyed nem veszélyezteti a bokor kondícióját.

A füge nem kultúrában nevelt növény, házi kertekben található egy-egy növény, emiatt a NÉBIH engedélyezett növényvédő szerek adatbázisa még nem tartalmazza sem a növényt, sem a fügén előforduló károsítókat, illetve az ellenük ajánlott, engedélyezett szereket.

Agalmatium bilobum

A fügelevélmoly (Choreutis nemorana), ligeti levélmoly neve is ismert, az egyetlen, egyre jelentősebb kártevője a fügének. Évente 2 lepkenemzedéke fejlődik, júniustól októberig jelen vannak a zöldes-sárga lárvái, hernyói, melyek rágásukkal károsítják a leveleket, de a gyümölcsöket is megrághatják. Kisméretű bokroknál a hernyók összegyűjtése is védekezési megoldást jelenthet. Felszaporodásukkor védekezésre a Dipel DF nevű készítmény ajánlott, hatóanyaga a Bacillus thuringiensis, hasznos rovarparazita baktérium, biotermesztésben is engedélyezett szer, mely emberre, állatra, hasznos rovarokra nem káros. Hasonlóan környezetkímélő a Neemazal T/S nevű rovarölő szer is. Permetezni a lárvák megjelenésének elején, korai hernyóstádiumban érdemes, abban a fejlettségi állapotában hatékonyak a rovarölő szerek, és megelőzhető a súlyosabb rágási kártételük.

Az ismeretlen kabóca (fotó: a kérdező felvétele)

Nem fügekártevő, de fertőzheti a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) is, mindkettő sok tápnövényű rovar, most rakják le petéiket a növények leveleinek hátoldalára. Érdemes a petecsomóikat keresni, és megsemmisíteni, amikor már szétmásznak a kis poloskalárvák, csak permetezéssel lehet megállítani őket (Neemazal T/S). A poloskák a termések szívogatásával tudnak jelentős kárt okozni.

Szintén a termést teszi tönkre a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii), az apró légyszerű rovarok petéiket a gyümölcsbe rakják, abban fejlődnek a 2-3 mm méretű lábatlan lárváik. Hatékony védelem ellenük a füge folyamatos érése és szedése miatt nehezen kivitelezhető.

A zöldborsó integrált növényvédelme, I. rész: gyomszabályozás

2022. január 20. 16:21

A zöldborsó (Pisum sativum L.) hazánkban jelentős zöldségnövény, főleg feldolgozásra a konzerviparnak termelnek, de friss fogyasztásra és kiskerti termelésre is találhatók fajták a piacon. A termőterülete sajnos csökkenőben van az elmúlt években, de még így is jelentősnek számít a közel 15 ezer hektárral.

Seprűzanót: Minden, amit tudni érdemes

2021. december 23. 04:36

A seprűzanót vagy seprőzanót hazai karrierje egy amerikai mesével kezdődött, majd a különleges téli dekorációt igénylők bejárati ajtajánál folytatódott. Mit kell tudnunk a növényről? Hogyan gondozzuk, hogy év közben a kertünket díszítse?

Idén gyakori kártevő a szivarsodró eszelény a szőlőben

2023. június 17. 05:37

A szivarsodró eszelény egyedek május elejétől jelennek meg a szőlő, illetve sokszor más gyümölcsfajok levelein, és június elejéig intenzív érési táplálkozást folytatnak.

Minden, amit a termelő szeretne - Rugalmas megoldás, széles hatásspektrum, kedvező hektárköltség kukoricában

2019. május 17. 09:06

Néhány évtizeddel ezelőtt nem volt kérdés, hogy mikor végezzenek gyomirtást a kukoricában. A leggyakrabban alkalmazott technológia a kukorica preemergens gyomirtása volt, amivel arra a tenyészidőszakra – az évelő gyomokat leszámítva – nagyjából meg is lehetett oldani a problémát. De ahogy mondják, „azóta már sok víz lefolyt a Dunán” – rengeteg változás következett be a felhasználható hatóanyagok, termékek körében, éghajlatban, gyomflórában. Ehhez pedig a termelőknek, a szakembereknek is alkalmazkodniuk kellett.