16℃ 9℃
szeptember 29. Mihály, Gábor, Rafael Mirabella

Mitől száradnak a ribiszke fás részei?

Agrofórum Online

R. Dezsőné kérdése: Ribiszkebokraimon elszáradó fás részeket találtam. A fás részek belsejében pedig barnuló járatok találhatóak. Mi okozza ezt, és mit tehetek ellene?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Az üvegszárnyú ribiszkelepke (Synanthedon tipuliformis) elsődlegesen a piros- és feketeribiszke, de a köszméte kártevőjeként is megjelenhet. A ribiszke legjelentősebb kártevője a kaliforniai pajzstetű mellett. Kisebb nagyobb mértékben mindenhol előfordul, ahol ribiszketermesztés folyik. Általában a vesszők kb. 15-20%-a fertőzött, de nem ritka az ennél súlyosabb akár 50%-os fertőzöttség sem. A kártételt a hernyó okozza, járatait a hajtáshéj alatt készíti el, amely helye később is jól látható barna csík formájában. A rügyet is kiodvasíthatja, ezzel rügypusztulást is okozva.

Idősebb, azaz 2. lárvastádiumban már a hajtások, vesszők belsejében károsít, kirágja a bélszövetet. A fás részek belsejében hosszú, egyre szélesedő, ürülékkel teli járat található. A bokrok ezáltal legyengülnek, egyes részei elhalnak, tavasszal nem hajtanak ki. A károsodott vesszők gyengén teremnek, fürtjeik csak részben érnek meg, bogyóik kisebbek és rossz minőségűek lesznek.

Évente egy nemzedéke fejlődik, a lárvák a vessző belsejében, a károsítás helyén telelnek át. Tavasszal folytatják a károsításukat, majd a vesszőben bábozódnak. Az imágók rajzása május végétől július végéig, augusztus elejéig is elhúzódhat. A rajzás megindulásáról a vesszőből kitolódott bábingek megjelenése árulkodik. A nőstények tojásaikat a vesszők felületére rakják. A mintegy egy hét alatt kikelő lárvák berágják magukat a vessző belsejébe és ott járatot készítenek. Jelenlétüket a vesszők felületén lévő kis lyukak, szellőzőnyílások is jelzik.

A hernyók fejlődésének a hosszú, meleg ősz kedvez, hiszen ilyenkor a később lerakott tojásból kelő lárvák is át tudnak telelni. A fajták eltérő érzékenységűek, tehát jelentős szerepe van a védekezésben a fajta megválasztásának is. Elsődleges fontosságú, vagyis a védekezés alapja, az egészséges szaporítóanyag vásárlása. A telepítést követő évtől pedig a feromoncsapdákat ki kell helyezni, és a kártevő megjelenése esetén a védekezést azonnal meg kell kezdeni.

A károsított vesszőket tőből ki kell vágni és meg kell semmisíteni. A kihelyezett csapdákkal nem csak előre jelezhető a megjelenés, de a kártevő gyéríthető is vele. A vegyszeres védekezés lehetőségei korlátozottak, a közbeeső szüret és a faj hosszú rajzásideje miatt. A permetezéseket (pl. spinozad hatóanyag) a tömegrajzás utáni napokra érdemes időzíteni, a készítményre vonatkozó várakozási idő betartása mellett. A permetezést mindenképpen úgy kell elvégezni, hogy a permetlé a bokrok belsejébe, a tojásrakás helyére is eljusson.

Tanácskozás a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás jövőjével kapcsolatban

2021. január 13. 08:57

Január 12-én került megrendezésre a digitális térben a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferencia, melyet a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.

Mit tehetünk a szőlő agrobaktériumos betegsége esetén?

2019. február 23. 05:36

P. Mátyás kérdése: A kertemben az egyik szőlőtőkén jókora daganatokat vettem észre. Mi okozhatja az elváltozást? Mit tehetek a betegség ellen?

Gumórontó fonálféreg egy romániai vetőburgonya tételben

2018. február 22. 08:37

Gumórontó fonálférget (Ditylenchus destructor) azonosított egy Romániából származó vetőburgonya szállítmányból múlt héten a Nébih laboratóriuma.

Több száz gyümölcs- és dísznövényoltványt kellett megsemmisíteni

2024. április 19. 12:10

Az ónodi piacon végzett ellenőrzés során a leggyakoribb problémák a szaporítóanyagok minőségével voltak, de a címkék kapcsán is számos hiányosságot találtak az ellenőrök.