S. Virág kérdése: Szabad-e virágzó növényt permetezni? Mi az a méhkímélő permetezés?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
A növényvédő szerek használatba vételi engedélyének megadása előtt szigorú kötelező vizsgálatsorozatot kell a gyártóknak elvégezniük, melyben ellenőrzik a szerek emberre, növényekre, haszonállatokra és növényi kártevőkre gyakorolt hatását. Régóta felfigyeltek arra, hogy a kultúrnövények lombján, talajában élő rovarokra, ízeltlábúakra, mikroorganizmusokra – a teljes faunára – hatást gyakorolnak a kijuttatott vegyszerek, megbontják az élő szervezetek közösségének egyensúlyát.
A növényeken élő rovarok egyik jelentős csoportját képezik a beporzó rovarok, munkájuk nélkül a rovarmegporzású növények nem termékenyülnek meg, nem képeznek termést. A közvélekedés csak a házi méheket tekinti hasznos beporzóknak, ismert, hogy rajtuk kívül más méh fajok is részt vesznek ebben a hasznos tevékenységben. A beporzó rovarok védelme nem csak a jogszabályi előírás miatt szükséges, hanem mindannyiunk érdeke is. Növényvédő szerek felhasználását szabályozó engedélyokiratban külön tételként felsorolják az adott készítmény méhekre gyakorolt hatását, besorolását, ezek az adatok a szerek csomagolásán is olvashatók.
Három kategóriába sorolhatók a növényvédő szerek méhekre gyakorolt hatásuk, méhveszélyességük alapján:
- méhekre kifejezetten veszélyes vagy kockázatos készítmények, melyeket virágzó növényállományban felhasználni TILOS. Ez a feltétel nem csak a termesztett növény virágzására, hanem a táblában található virágzó gyomokra, kertekben a fák alatt növő bármilyen virágzó növényre, vagy a közvetlen szomszédos táblában, telken található virágzó, mézelő növényekre is vonatkozik.
- méhekre mérsékelten veszélyes vagy kockázatos készítményeket, amennyiben az engedélyokiratuk azt feltünteti, méhkímélő technológiával a következő feltételekkel lehet csak A permetezés a méhek aktív repülésének befejezésekor, legkorábban a csillagászati naplemenet előtt 1 órával kezdhető el, és legkésőbb 23 óráig be kell fejezni. A méhek reggeli repülési idejének megkezdéséig a permetező szereknek a leveleken meg kell száradniuk, hogy méhpusztulást ne okozzanak. Ebbe a csoportba tartoznak a házi kertekben és kisgazdaságokban legismertebb rovarölő szerek, melyek hatóanyagai: alfametrin, deltametrin, eszfenvalerát, fenoxikarb, lambda-cihalotrin.
- a méhekre nem jelölésköteles, korábban méhekre nem veszélyes elnevezéssel ismert készítmények a növények virágzásakor általában korlátozás nélkül alkalmazhatók. Ide tartoznak: általában a gombaölő szerek, valamint a rovarölő szerek közül – többek között – az acetamiprid, Bacillus thuringiensis, diflubenzuron, flonikamid, hexitiazox, metoxifenozid, pirimikarb hatóanyagúak.
Bio-termesztésben is engedélyezett szabad forgalmú szerek között is találhatók méhekre mérsékelten kockázatosak, ezek: aluminium-szilikát (kaolin), bordóilé keverék, káliszappan. Rájuk is vonatkozik virágzó növények esetében a méhkímélő technológia alkalmazása, annak ellenére, hogy „bioszerek”.
Kérdésére, hogy szabad-e virágzó növényt permetezni, a válasz igen, de csak olyan növényvédő szerekkel, melyek nem károsítják a beporzó rovarokat, azaz a méhekre nem jelölésköteles kategóriába tartózókkal. Szerencsére számos ilyennel rendelkezünk. Permetezés előkészítése előtt minden esetben ellenőrizzük a felhasználásra szánt növényvédő szer méh-veszélyességi besorolását, előzzük meg a méhpusztulást!
