Érdeklődni szeretnék, hogy ha télre szalmamulcsot teszek a kertre (virágos kert), akkor a szalma lebomlása során kell-e számítani a penészgombák feldúsulására, amikor az esőtől megázik vagy ázás nélkül is? A lányom penészgombákra allergiás, igen erős az allergiája, így felszedtem a már leterített szalmamulcsot és most tanácstalan vagyok.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
A szalmaréteggel történő talajtakarás régóta alkalmazott módszer, mely számos előnyös hatást gyakorol a talajra, a talajegészségre. Többek között növeli a talaj nedvességtartalmát, annak szerves széntartalmát. A talaj szerkezetét is javítja, megemeli a talajrögök arányát, azok élettartamát, tompítja, kiegyenlíti a talaj hőmérsékletingadozását. A szalmatakarás hatására a talajban élő mikroélőlények – állatok, gombák, baktériumok – egy része is kedvezőbb körülmények közé kerül, nyirkos, egyenletes hőmérsékletű, magas páratartalmú körülmények mellett képesek felszaporodni.
A talajban vagy annak felszínén lévő növényi maradványokon élő gombák gombafonallal (micélium) és spórákkal (konídiumokkal) is szaporodnak. Ez utóbbiak terjedése túlnyomó részt légárammal, szél segítségével történik. A kérdésében penésznek nevezett élőlények a gombák, azok micéliuma és spórákat képző képleteik alkotják a penészek szöszös, bársonyos bevonatot. Gombaallergiát azok spórái váltják ki, de maga a gombafonál is okozhatja.
A talajokban előforduló mikroorganizmusok, gombafajok összetétele egyedi, sajátos, az adott talajra jellemző, minden talajban eltérő. A takarásra felhasznált szalmán is számos parazita és szaprofita gombafaj élhet, ami a leterítéssel a kertjébe bekerül, és előtte, száraz állapotában nem látható a növényen. Viszont a gomba számára kedvező nyirkos, egyenletes hőmérsékletű, meleg körülmények között szaporodásnak indul. Tehát a gombák eredendően a talajban is és a takaró növényen is élnek.
Milyen megoldás lehetséges?
A talajra terített szalmaréteg, annak alsó rétege a nyirkos talajon felveszi alulról a nedvességet, ilyen körülmények között indul el a növényi szerves anyag lebontása, a komposztálódás folyamata. A folyamat mindenhol azonos, csak a gyorsaság, az intenzitás mértéke változó környezeti tényezőktől – hőmérséklet, talajfelszín nedvessége, a szalmaréteg szellőzöttsége, a takaróréteg nyirkossága – függően. Ősztől tavaszig viszonylag alacsony hőmérséklet mellett a nedves, megázott szalma nem tud kiszáradni, tartósan nyirkos marad, ami segíti a szaprofita gombák (penészek) elterjedését. Ezt befolyásolni egyetlen módon lehet, ha a növényi maradványokkal végzett talajtakarást mellőzi kertjében.
Penészgombákra allergiás személy egészsége védelmében a kert teljes területén nem javaslom a mulcsolást, tekintettel arra, hogy a gombaspórák több száz méter távolságra eljutnak a szél segítségével.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
