A rhizopuszos rothadás és következményei
2019. szeptember 4. 14:38
A Rhizopus gombák fertőzése a növény víztartalmától és az időjárási tényezőktől függően okozhat nedves rothadást vagy száraz korhadást is. A rhizopuszos rothadás során alapvetően alkoholos erjedés megy végbe a behatolt kórokozó tevékenységének következtében.
A fiatal repceállományok védelme
2019. szeptember 1. 08:02
Az őszi káposztarepce nem a legkönnyebben termeszthető szántóföldi kultúrák közé tartozik. A termesztési költségek jelentékeny hányadát teszik ki a növényvédelmi költségek.
A szárrozsda hazai felbukkanásáról
2019. július 2. 07:59
A szárrozsda meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.
Kapásnövényeink vámszedői: a drótférgek
2019. július 1. 08:25
Miközben száraz, aszályos nyarakon pattanóbogarak által lerakott petékből kikelő fiatal lárvák nagy hányada pusztul el, miért növekszik évek óta a drótféreg kártétellel sújtott táblák száma, ha nyaraink egyre forróbbak és szárazabbak? A kérdésre több válasz is magyarázatul szolgál, hogy pontosan mi a válasz, Hertelendy Péter írásából kiderül.
A tarlóápolásról – növényvédős szemmel
2019. július 1. 06:26
A tarlóápolás alapvető célja az, hogy a forró és száraz nyári időszakban minimalizálja a vízveszteséget. Minden egyéb cél, feladat másodlagos. A víz megőrzése létfontosságú ahhoz, hogy a soron következő kultúra termesztése eredményes lehessen. természetesen a tarlóápolásnak növényvédelmi vonatkozásai is nagyon fontosak. Az elhalt növényi maradványok a nekrtotróf, a zöld növények (árvakelés, gyomok) a biotróf kórokozók számára jelentenek fennmaradási lehetőséget. A tarlókon kialakuló árvakelések, illetve az ott fejlődő gyomszőnyeg nemcsak növénykórtani és gyomirtási problémákat vet fel, hanem ezeken a növényeken olyan állati károsítók is tenyészhetnek, szaporodhatnak, amelyek később az őszi vetésű kultúrnövényeinket veszélyeztethetik.
Raktári károsítók elleni védekezés
2019. június 1. 21:15
A raktári kártevők gyakorlatilag bárhol előfordulhatnak, ahol számukra táplálékként hasznosítható dolgokat, terményeket, feldolgozott árut tárolnak. Egy lakótelepi panellakás spájzként funkcionáló kis szekrényétől kezdve a több tízezer tonna befogadó képességű nagyüzemi raktárakig. Bejutásuk a legtöbb esetben passzív úton, behurcolással valósul meg Az ellenük folytatott védekezés alapja a megelőzés, raktározási higiénia, illetve a raktárak és környezetük egységes kezelése. A már kialakult fertőzés felszámolását a legtöbb esetben gázosítással lehet megoldani.
A raktározás kártevői
2019. január 2. 06:28
A raktári kártevők ellen a védekezés legolcsóbb és legkönnyebb módja a bejutás megelőzése. A raktári károsítók három nagy csoportba oszthatók – bogarak, lepkék és atkák közé –, melyek aktív vagy passzív úton települhetnek be.
Az állati kártevők átteleléséről
2018. november 1. 07:36
A téli, ínséges és hideg időszakok kivédésére az állatvilágban a túlélési stratégiák nagyon széles és bonyolult rendszere fejlődött ki. A Szerző a termesztett növényeink állati kártevőnek áttelelési módjait, a kedvezőtlen körülmények átvészelésére alkalmazott módszereit veszi nagyító alá.
Gabonatarlók – növényvédelem
2018. október 8. 07:47
A betegségek kórokozóinak fennmaradását, továbbszaporodását és terjedését egyaránt elősegíthetik a tarlók. Ezt kétféle úton valósíthatják meg: ez egyik út a visszamaradt fertőzött tarlómaradványok jelenléte, a másik lehetőség az árvakelések megjelenése. A szerzők a tarlók állapotának a növénybetegségekre és az állati kártevőkre gyakorolt néhány hatására hívják fel a figyelmet.
Kellemetlen őszi meglepetés: a csócsárló
2018. október 7. 12:44
A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója, előfordulásával szinte minden évben számolni kell. A kártevő számára döntő jelentőségű, hogy a peterakás idején milyen az időjárás, talál-e megfelelő, kellően nedves talajt.