Az időjárás gyakran döntő mértékben lehet hatással a szántóföldi növények termesztésére. Igaz ez a kultúrnövényekre is, ugyanakkor ez a hatás gyakorta azok kórokozóira is igen nagymértékű lehet. Az elmúlt év során a szélsőséges mértékű hőség és aszály nemcsak az őszi kalászosok termésátlagait vitte le korábban soha nem gondolt mélységekbe, hanem a kalászosok kórokozóit is nagyon megritkította. Ugyanakkor az idei év során a kellő mennyiségű és jóval kiegyenlítettebb eloszlású csapadék nemcsak a kalászosok számára volt előnyös, hanem a kalászosok betegségeit előidéző kórokozók számára is.
A kórokozók számára kedvező időjárás hatását az idei nyáron sajnálatos módon némi gazdálkodói lustaság is súlyosbította. A csapadékos nyár során már aratás után rögtön megjelentek az árvakelések, amelyeket jó néhány gazdálkodó minden kezelés, tarlóápolás nélkül hagyott napjainkig növekedni, fejlődni. Kialakult az a „zöld futószalag”, amely hatékonyan segítette eddig a kalászosokon jelen lévő és károsító kórokozók nyári túlélését és felszaporodását. A különböző kórokozók akadály nélkül juthattak át az előző évi őszi vetésű kalászosokról azok árvakeléseire, mostanában pedig szintén akadály nélkül fertőzhetik meg az idei év őszén vetett állományokat.
A legnagyobb veszélyben az őszi árpa van, amelynek vetései éppen kelnek, vagy már keléshez közeli állapotban vannak és a hét végére várható csapadék segítségével fognak kikelni. Az őszi árpára leginkább a hosszan elhúzódó, meleg nyárutó során rendkívül nagymértékben elszaporodott árpa törperozsda (Puccinia hordei) jelenthet veszélyt, amely a soron következő hetek folyamán iszonyatosan nagy inokulum mennyiséggel képes beteríteni a frissen kelő árpaállományok lombozatát.
A biotróf kórokozók sorából ugyanakkor hiányzik az árpa lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei), amelynek mennyisége jóval alacsonyabb, mint amelyet egy ilyen kedvező időszakban el lehetne várni. Ugyanakkor a nekrotróf életvitelű kórokozók sem pihentek az elmúlt hetek, hónapok során. Az ilyenkor megszokott barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) fertőzése mellett, azt jelentős mértékben meghaladva jelent meg az árvakelések lombozatán a sokkal nagyobb pusztító erővel rendelkező hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) is. Ez a kórokozó egy erőteljesebb felszaporodás esetén képes akár teljes levélfelület-pusztulást előidézni, így az árvakeléseken jelenleg tapasztalható szélsőséges mértékű felszaporodása semmi jót nem jelent!
Az őszibúza-állományok vetése ugyan még csak mostanában kezdődik, de a kultúrára leselkedő kórokozók közül néhány már igencsak felduzzadt inokulum-mennyiséggel áll készen a majd kikelő állományok fertőzésére. A búza árvakeléseken is ritkaságszámba megy a lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. tritici) jelenléte. Helyette a biotróf életvitelű kórokozók közül a búza levélrozsdája (Puccinia recondita) az, amely jelen időszakban a kórokozópopuláción belül abszolút domináns státuszt ért el. A nekrotróf életmódú búza kórokozók közül a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) jelen van ugyan, de mennyisége nem jelentős a búza árvakelések lombozatán, mellette még mindig megtalálható, bár nem számottevő mennyiségben a búza fahéjbarna levélfoltossága (Drechslera tritici – repentis) is. Még szerencse, hogy ez utóbbi kórokozó részéről az ősz folyamán további terjedés már nem várható, mivel ez a kórokozó csak ivaros alak formájában (Pyrenophora tritici – repentis) tud hazánkban áttelelni.
A kiegyenlítetten csapadékos, meleg nyár, illetve a nagyon hosszú, meleg nyárutó egyértelműen a melegkedvelő kórokozóknak, így a különböző rozsdabetegségekért felelős kórokozóknak kedvezett nagymértékben. Ez a kaszálók, rétek, legelők füvein is jól látható, ahol az egyes fűfajokon gyakori rozsdabetegségek, főképp a Puccinia coronata faj felszaporodása vált tömegessé. Bár a búza esetében a levélrozsda messze a domináns faj, de ne feledkezzünk el a sárgarozsdáról (Puccinia striiformis) sem, amely szintén készen áll a frissen kelő őszi vetések kolonizálására. A soron következő hetekben várhatóan hűlni fog a levegő és némi csapadék is várható, amely ennek a kórokozónak fog most már kedvezni.
Ha mindez nem lett volna elég, akkor érdemes lehet megfigyelni a mezei rágcsálók, különösen a mezei pocok (Microtus arvalis) erőteljes felszaporodását a bolygatatlan talajú területeken, így az árvakelések tábláin is. Az árvakelések mechanikai leművelése is hatásos eszköz ellenük, mivel ilyenkor az állomány 15-25%-a elpusztul. A Pocok Tox szükséghelyzeti engedély alapján történő felhasználása most is járható út a probléma leküzdésére, bár erős fertőzés esetén a területi dóziskorlátozás miatt több hullámban történő kezelés válhat szükségessé. Ugyanakkor lehet alapozni a természetes ellenségek, így a különböző ragadozó madarak segítségére is! A szinte minden gazdálkodó által ismert (és sajnos „lesajnált”) T-fák használata nem egyedül a bio gazdálkodók privilégiuma! Nem igazán gyors, ugyanakkor hatékony módszer a mezei rágcsálók létszámának apasztására minden olyan környezetben, ahol a szárnyas természetes ellenségek jelen vannak.
MI a teendő a gabonákat veszélyeztető kórtani jellegű problémák ellen? Elsősorban az eddig gondozatlan tarlók, árvakelések megszüntetése. Iszonyatosan nagy mennyiségű fertőző anyag termelődik ott, amelynek eltüntetése a fővetésekre nehezedő fertőzési nyomást drasztikusan le tudja csökkenteni. Ennek folytatásaként a már kikelt gabonavetéseket érdemes folyamatosan és gondosan szemlézni. Ha valamelyik kórokozó mégis nagy mennyiségben felbukkanna, akkor még a drasztikus lombkártétel és az állomány legyengülése előtt érdemes lehet egy fungicides állományvédelemre is készülni.
A szemlézések során mindenképpen figyeljünk a vírusvektor rovarok (levéltetvek és kabócák) jelenlétére is! Szükség esetén gondoskodjunk az inszekticides állományvédelemről! Az idei év nyarán a vírusvektor rovarok is szépen sokasodtak az árvakeléseken és az árvakelésekben lévő növények meglehetősen nagy hányada vírusos tüneteket is mutat. A fertőzéshez jelenleg már minden feltétel adott, így ez ellen a probléma ellen is kell az ősz folyamán készülni!
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
