Növénytermesztés
Növénytermesztés

A repce korai vetésének veszélyei

A repce korai vetésének veszélyei

Agrofórum Online

Az őszi káposztarepce gazdaságos termesztésének rengeteg buktatója van. A számos növényvédelmi probléma, főképp az állati károsítók elleni többszöri védekezési kényszer mellett egyéb gondok is felmerülnek a gazdálkodók előtt. Egyik ilyen probléma a repce megfelelő vetési idejének megtalálása. Az utóbbi években egyre inkább terjed a gazdálkodók körében a repce olykor szélsőségesen korai, akár augusztus közepén történő elvetése, amely azonban több szempontból is súlyos kockázatokat rejt magában.

Élettani problémák

A korán vetett repceállományokat érintő élettani jellegű problémák közül elsőként a szükséges víz meglétét, avagy hiányát kell megemlítenünk. Ez a probléma még az idei, meglehetősen jó nyári vízellátottságú évben is fennállt! Az idei év augusztusának vége, a szeptember hónap eleje meglehetősen meleg volt, ráadásul sok helyen az országban kevés csapadék esett. Ennek következtében sok gazdálkodó „porba vetette” a repcét abban bízva, hogy az majd az első csapadékkal kikel. Más gazdálkodóknál az augusztus elején hullott csapadék hatására volt ugyan a vetőágy mélységében elegendő nedvesség, de ez a nedves réteg csak kb. félarasznyi vastagságú volt és alatta több cm vastag, száraz réteg helyezkedett el a mélyben levő, kellő mennyiségű vizet tartalmazó talajrétegek felett.

Ilyen körülmények között a repce kelése igen sok területen foltszerű, rendkívül heterogén lesz és ez a heterogenitás a tábla állományát akár az egész vegetációs szezonban végigkísérheti. A fiatal, még csak csírázó, vagy már szikleveles növények tömegesen eshetnek a szárazság áldozatává.

Túl korán elvetett, már lombleveles, fiatal repce szeptember legelső napjaiban

A problémát kevésbé súlyos szárazság esetén lehet agrotechnikai módszerekkel is enyhíteni (keverő jellegű talajműveléssel nedvesebb alsó rétegeket keverünk a vetőágyba olyan mértékben, hogy a művelés teljes mélységéig homogén, a növények kelését és kezdeti fejlődését lehetővé tevő nedvesség legyen a talajban), illetve ilyenkor egy kelesztő öntözés (ahol erre lehetőség van) csodákat tud tenni. Viszont az egész probléma kiküszöbölhető, ha nem vetjük el már augusztus közepén a repcét.

Amennyiben ezek a korai vetések jól kikelnek, a tél beálltáig nagyon sok idejük van a háborítatlan növekedésre és (sajnos) a fejlődésre is. Késő őszre ezek az állományok akár a 16-20 leveles állapotot is elérhetik. Az, hogy ekkora hatalmas lombtömeget neveltünk ki már ősszel, az nem olyan nagy probléma, viszont a túlnövekedés bármikor átcsaphat túlfejlődésbe. Ekkor a repce szárba indulása már az ősz folyamán elkezdődik. Ez azért veszélyes, mert ebben az állapotban a repce már érzékeny a fagyokra és egy kisebb fagyhullám is akár a teljes állomány kifagyását eredményezheti.

A még kelésben levő növényekre a nyár végi szárazság súlyos veszélyeket jelenthet

Természetesen a túlfejlődés ellen lehet védekezni regulátoros kezelésekkel. Ugyanakkor egy ekkorára nőtt állományt regulátorokkal „féken tartani” csak emelt dózisú, többször alkalmazott kezelésekkel lehetséges, amelyeknek meglehetősen nagy költségei is vannak.

Tápanyag-utánpótlási problémák

A repce eléggé tápanyagigényes növény és ahhoz, hogy ezt fedezni tudjuk, meglehetősen nagy mennyiségű alaptrágyázást szokás már vetés előtt kijuttatni. Ráadásul nem is a legolcsóbb készítményekből. A repce (mint szinte minden keresztesvirágú növény) kénigénye meglehetősen nagy, a magasabb kéntartalmú műtrágyák viszont drágábbak a többi készítménynél. A korai vetés miatt jóval hosszabb őszi tenyészidőszak során ezt a tápanyagmennyiséget, illetve annak jelentős hányadát a repce fel is használja, hogy hatalmas vegetatív lombozatot fejlesszen.

A hatalmasra nőtt repcéket fenyegető veszély a túlfejlődés, azaz a magszárba indulás

Ez a hatalmas vegetatív növényi tömeg azonban a téli fagyok során javarészt megsemmisül. Elillan a levegőbe a drágán megvett és kijuttatott nitrogén és a kén java része is. Ezt bárki érezheti tavasszal a repcetáblák környékén terjengő káposztaszagról. Ugyanakkor tavaszra már hiányozni fog az ősz folyamán felvett, beépített, majd a tél során elveszett tápanyagmennyiség. Ezt újfent ki kell juttatni a repceföldekre, amely jelentékeny költségnövelő tényező lehet.

Növényvédelmi problémák

Az őszi káposztarepcének a vegetációs időszak őszi felében is rengeteg állati károsítója van, amelyek közül jó néhány akár már önmagában is képes lehet a teljes állomány megsemmisítésére.

A hatalmas lombkártételt okozó repcedarázs is a nagy repcék kedvelője

Sok többnemzedékes károsító, mint pl. a repcedarázs (Athalia rosae), vagy pl. a kis káposztalégy (Delia radicum) eleve jobban kedveli a fejlettebb növényeket, mint a kisebbeket. A korán vetett és hamar kizöldülő, a legalább 4 leveles állapotot a többinél jóval hamarabb elérő repceállományok hatékonyan csalogatják magukhoz ezeket a kártevőket.

A nagy repcéket kedvelő kártevő a kis káposztalégy

Hasonló a helyzet az apró, de hatalmas tömegekben támadó földibolhákkal is, amelyek a repcedarázshoz hasonlóan képesek az állományok akár teljes mértékű fizikai megsemmisítésére is. A korán vetett, ezáltal fejlettebb őszi káposztarepce-állományok jóval több növényvédelmi beavatkozást igényelnek, mint a normál időben vetettek. Ennek ráadásul meglehetősen nagy költségei is vannak.

A szintén nagy kártételre képes földibolhák összegyűlnek a korai vetéseken, amelyeket akár el is pusztíthatnak

A hatalmas lombozatú repcékben szinte minden ősszel elszaporodnak a levéltetvek is. Közülük sok esetben a hírhedt vírusvektor zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae) a domináns faj, amely igen nagy hatékonysággal tudja terjeszteni a tarlórépa sárgulás vírusát, de a retek mozaik vírusát is. Esetenként emiatt még plusz kémiai védekezésre is szükség lehet.

Myzus persicae kolóniák a repcelevél fonákán

Nyilvánvalóan egy nagy repcenövény (hacsak nem fejlődött túl) jobban állja a telet, mint egy csenevész egyed, de egy legalább 8 leveles, 8 mm-es rizóma átmérőjű és legalább 8 cm-es rizóma hosszúságú növény már bőven elég nagy ahhoz, hogy sikeresen átvészelje a telet. Tavasszal, ha minden tápanyagot megkap, a hatalmas őszi növény növekedési és fejlődési erélye nyilvánvalóan nagyobb lesz, amely előre láthatóan a termésben is megmutatkozik. Ugyanakkor a hatalmas növények őszi felépítése, a szélsőségesen korai vetések alkalmazása olyan drága technológia, amely a költségessége mellett számos veszéllyel is jár.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hetekkel korábban virágzott a repce, hamarabb kezdődhet az új vetés

2024. július 14. 08:10

Az időjárási és klimatikus viszonyok felborulása miatt manapság a gazdáknak folyamatosan figyelniük kell az érési fázist a termőterületükön.

Jövedelem-maximalizálás repcében. Mi számít? Olajtartalom, betegségellenállóság, becőstabilitás?

2024. július 11. 16:40

Hibrid oldalról a legfontosabb szempontok közé tartozik a termésstabilitás, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség, hatékony tápanyag-felhasználás, becők pergésellenállása és az olajtartalom.

A stresszkezelés a vetőmaggal kezdődik

2024. július 10. 11:40

Válasszon a SAATEN-UNION stressztűrő, az új kihívásokhoz kiválóan alkalmazkodó kalászos fajtái közül!

A Nuseed bemutatja úttörő és interaktív virtuális szántóföldi terepszemléjét

2024. július 10. 10:10

A technológia és a mezőgazdaság között húzódó szakadék áthidalását szolgáló Nuseed virtuális szántóföldi terepszemle élményt nyújt a termelőknek.

Quantis – Biostimuláció Syngenta minőségben

2023. március 13. 07:15

A növényápolás, illetve növényvédelem egyik legjobban terjedő eszköze a növények ellenállóképességének fokozása.

A sárgarozsda és a kabócák is megjelentek a Tolna megyei táblákon

2018. január 29. 07:45

Ha nem változik az időjárás februárban, a gazdálkodók komoly növényvédelmi kihívások elé nézhetnek az idei szezonban.

A rhizopuszos rothadás és következményei

2019. szeptember 4. 14:38

A Rhizopus gombák fertőzése a növény víztartalmától és az időjárási tényezőktől függően okozhat nedves rothadást vagy száraz korhadást is. A rhizopuszos rothadás során alapvetően alkoholos erjedés megy végbe a behatolt kórokozó tevékenységének következtében.

Hogyan termesszünk sikeresen szóját?

2019. január 17. 10:04

Az Agrofórum szervezésében interaktív szója fórumot tartunk az AGROmashEXPO-n a nyitás napján, január 23-án szerdán, 11.00 órai kezdettel, a G pavilon fórum színpadán.