Az ukrán gazdálkodók 2022-ben eddig 2,5 millió hektár területen végeztek a tavaszi vetéssel, ami az összességében várt terület 20 százalékát jelenti – közölte a kijevi mezőgazdasági minisztérium, hozzátéve, hogy az intenzív konfliktussal sújtott területeken 70 százalékkal csökkenhet a vetésterület.
Ukrajna szerint a 2022-es tavaszi vetésterület végül 20 százalékkal csökkenhet majd az orosz invázió miatt. A minisztérium szerint a csökkenés elérheti a 30-40 százalékot az északi régiókban, mivel ezek aknamentesítésre szorulnak.
„A legnehezebb a helyzet az ideiglenesen megszállt régiókban, ahol az aktív ellenségeskedés folytatódik: Luhanszkban, Donyeckben, Zaporizzsjában és Herszonban” – idézte a minisztérium Tarasz Viszockij miniszterhelyettest. Azt mondta, ezeken a helyeken a vetésterület 60-70 százalékkal csökkenhet.
A minisztérium nem közölt 2022-es gabonatermési előrejelzést, sem exportkilátásokat. Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-termelője és -exportőre, az ötödik legnagyobb búzaexportőr, a kukorica és az árpa tekintetében pedig az első három helyen áll.
A búzatermelés 2021-ben körülbelül 32 millió tonna volt, a másik három nyersanyagból pedig további 50 millió tonnát tett ki.
Az ukrán gabona hiánya a világpiacon világszerte megemelte az élelmiszerárakat. Jakob Kern, a Világélelmezési Program ukrajnai sürgősségi koordinátora olyan becslésekre hivatkozott, amelyek szerint Ukrajnában a bevetett területek 20 százalékát nem takarítják be júliusban, és a tavaszi vetési terület körülbelül egyharmadával kisebb lesz a szokásosnál – számolt be a nemzetközi mezőgazdasági szaksajtó a brit Thomson Reuters hírügynökségre hivatkozva.
Oroszország „különleges katonai műveletnek” nevezi katonáinak benyomulását Ukrajna területére a demilitarizálás és „denacizálás” céljával. Kijev és nyugati szövetségesei ezt elutasítják, és csak a háború ürügyének tartják.
Közben Oroszország csaknem 20 000 tonna búzát adományozott Kubának, mint politikai szövetségesének. A karibi szigetországban lévő ország kezdi érezni a gabona globális árának ugrásszerű emelkedése okozta fájdalmat az ukrajnai háborút követően. A jelentős búzaadomány – amelyből Kubában a havannai kormány által támogatott alapélelmiszernek számító kenyeret készítik – a kommunista kormány és Oroszország közötti közeledés jele.
Kuba április 7-én csatlakozott Kínához, Észak-Koreához, Iránhoz, Szíriához és Vietnámhoz, amikor az ENSZ Közgyűlése által elfogadott határozat ellen szavazott, amely felfüggesztette Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában az Ukrajnában bejelentett jogsértések miatt. Kuba és Oroszország gazdasági és katonai együttműködésének hosszú története van Fidel Castro 1959-es forradalma óta, bár az utóbbi évtizedekben ezek a kapcsolatok elhalványultak.