Növénytermesztés

Először sikerült növényt termeszteni holdi talajon

MTI

Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán.

A kísérletben arra kerestek választ, hogy a Holdról származó durva por alkalmas-e növénytermesztésre, és a későbbi Hold-expedíciók űrhajósai tudnak-e majd élelmet termeszteni maguknak.

A tudósok maguk is meglepődtek, hogy a kísérlet sikerült: a növény megél a holdi talajon.

Robert Ferl, az egyetem élelmiszer- és mezőgazdaság-tudományi karának tudósa elmondta, hogy kollégáival abba a talajmintába ültettek növényt, amit Neil Armstrong és Buzz Aldrin hozott haza magával az Apolló-11 misszióval, és olyan talajmintákba, amelyek a más missziókkal érkeztek.

A kísérletből ugyanakkor kiderült, hogy a holdi talajon durvasága és más kedvezőtlenebb tulajdonságai miatt lassabban nőttek a növények, mint a Földről származó, imitált holdi talajba ültetett palánták. A legtöbb holdi talajba ültetett növény végül elszáradt.

A kutatás eredményeit a tudósok csütörtökön tették közzé a Communications Biology című szaklapban. Mint írták, minél hosszabb ideig volt a talaj a Holdon a kozmikus sugárzásnak és a napszélnek kitéve, annál rosszabbul tűrték a növények.

A tudósok szerint az Apollo-11 talajmintái voltak a legkevésbé kedvezőek a növekedéshez, mert a Nyugalom tengerének kőzete, ahonnan származtak, néhány milliárd évvel tovább volt kitéve az elemeknek.

A következő lépés, hogy a Hold felszínén kell megismételni a kísérletet

– idézte a The Guardian Simon Gilroy űrnövénybiológust, a Wisconsin-Madison Egyetem tudósát, aki nem vett rész a kísérletben.

A hat Apolló-küldetés űrhajósai mindössze 382 kiló holdkőzetet és talajmintát hoztak vissza a Földre, és a legtöbbet elzárták. A NASA végül tavaly év elején 12 grammot adott át a Floridai Egyetem kutatóinak, és a régóta várt ültetésttavaly májusban végezték el egy laboratóriumban.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Minőségi bála: szívvel-lélekkel-tapasztalattal + videó

2025. augusztus 5. 16:10

Komjáthi Gábor hazánk legnívósabb lovardáit, és egyik legszínvonalasabb tejelő tehenészetét látja el bálákkal, és garanciát is vállal.

Tengeri sünnel turbózzák a zöldséget – hihetetlen, de működik!

2025. július 30. 16:10

Tengeri sünből készül az új „csodatrágya”, ami látványosan serkenti a saláták növekedését – laboreredmények is igazolják a hatását.

Kendertermesztők, figyelem: az EU most igazán zöld utat ad

2025. július 26. 08:10

Az EU 2028-tól a haszonnövény-kender teljes növényi részét agrártermékké minősítené, és ezzel egyidejűleg támogathatóvá tenné a virágzatot is.

Miért nem jó ötlet újravetni a lucernát ugyanarra a földre?

2025. július 25. 08:10

A lucerna képes gátolni saját magvainak csírázását és fejlődését. Az önmérgezés komoly kockázatot jelent az újravetés során.

„Ne menj a növények közé, mert lisztharmatos leszel”

2023. június 10. 08:40

Egy termesztőkből álló csoport lépett be egy olyan részlegbe, ahol uborkakísérlet folyt, amely során a növények telis-tele voltak lisztharmattal.

A szójatermékek ,,mellékhatásai” – zöldebb szemmel

2023. április 17. 15:01

A kereskedelmi célú szójatermesztés kétséget kizáróan megviseli bolygónk talajait és a biológiai sokféleségre is kedvezőtlen hatást gyakorol. Az alternatív takarmányok kutatásának fokozott finanszírozása kulcsfontosságú a szójatermesztés jelentős környezetterhelésének csökkentésében.

Klímaváltozás: talán pozitív hatásokkal is számolhatunk

2020. május 16. 10:35

A szakértők álláspontja szerint, a klímaváltozástól nem kell tartani, hiszen a múltban lezajlott jelenségeket vizsgálva több pozitív hozadéka is volt az egyes éghajlati változásoknak.

Jótékonyan hat az ultrahang a növények növekedésére?

2022. október 11. 08:07

Mintegy 108 ezer búza gén analízisét végeztük el. Azt vizsgáltuk, hogyan változik az ultrahang hatására a gének átírása, illetve milyen kémiai módosulások történnek a csíranövények DNS-ében.