Július első hetének eleje még az árcsökkenés jegyében telt, de csütörtökön és főleg pénteken hirtelen fordulat jött, egyelőre még bizonytalan miért történt.
Az elemzések és a piaci információk alapján elsősorban technikai fordulat jött, amit részben erősített a fizikai piacok élénkülése. A határidős piacokon két fő szereplő különíthető el, a ténylegesen áruval kereskedők csoportja és az inkább csak elméletben kereskedők, akiknek legfontosabb része a pénzügyi alapok csoportja. Ez utóbbiak főként technikai elemzések (chart-analízis, nyitott pozíciók állása) alapján dolgoznak, érdemben nincs tényleges kapcsolatuk a terménypiacokkal. A péntek reggeli és a hétvégi adatok alapján ez utóbbi csoport lett „nettó short” a búza piacán és a kukorica piacán is 2020 ősze óta nem volt ilyen alacsony az eladások nagysága. Ezt egyes elemzések úgy értelmezték vételeknek kell jönnie és el is kezdődtek a vételek.
A másik tényező a klasszikus fundamentális piac volt, ahol azonban inkább olyan hírek érkeztek, amelyeknek csökkenteniük kellett volna a jegyzéseket. Ez volt a meghatározó szerdáig, de csütörtökön és pénteken inkább az erősödés lett uralkodóvá itt is.
A piac nagyon várja a keddi termésbecslést, az USDA (az USA Mg. Min-a) szokásos havi becslésétől az USA-beli vetésterületek és a várható hozamok pontosítását remélik az elemzők. A kereskedelmi lehetőségeket ez befolyásolni fogja, már a dél-amerikai terméskilátásokat illetően is inkább pozitívak a hírek és ez már megkötött üzleteket is érint. Kína jelentős mennyiségű, korábban az USA-ból megvett szójabab szállítmányt törölt és a jelentések alapján valószínűsíthető, hogy Brazíliából kötött le tételeket – olcsóbban.
A kereskedelmi lehetőségeket befolyásoló ukrán-orosz helyzet is valamilyen módon kezdi elveszteni a problémás voltát. Látható, hogy az orosz bőséges termés piacra vitele meg fog történni, hogyan és mikor még bizonytalan, de már most érzékelhető, hogy vannak csatornák, amelyeket kiépítettek. Az ukrán termés nehezebben találja a kiutat, de az európai szállítási irány kezd működni.
A hét végén az erősödést segítette és talán ez volt az egyik fő ok, hogy megugrottak az árak és ez az időjárás volt. A megújuló forróság és csapadék-hiány a további terméskilátásokra kedvezőtlen lehet, főleg a szójabab és a kukorica, de részben még a búza is károsodhat. Ezek a tényezők eredményezték a táblázatunkban is és az alábbi ábrán is látható erősödést:
Az európai áraknál továbbra is fontosnak tartom, hogy a távolabbi határidőkre szóló jegyzések nem magasabbak, mint a legközelebbi határidőre szólóak és ennek üzenete, hogy a piac továbbra is bízik a mostani feszültségek rendeződésében. Az ábrán ezért is tűnik úgy, hogy több a jelölés, mint a vonal…
A hazai helyzetet még mindig a búza betakarítása körüli kérdőjelek határozzák meg. Múlt héten még úgy tudtam, idén nem várható a minisztérium részéről a rendszeres betakarítási jelentés, de szerencsére ez nem így alakult. Ezért is tudom bemutatni, hol tart a búza betakarítása hazánkban. A diagrammon az elmúlt évek megyei átlaghozamait tüntettem fel, az évek óta kapott jelentések alapján és feltüntettem a betakarítás állását is.
Az adatok alapján nagyon figyelmeztető, hogy két megyénkben is már előrehaladott a betakarítás és a hozamok nagyon alacsonyak lettek. Hajdú-Biharban és Békésben 65 illetve 80 %-os állás alapján már egyértelmű, hogy a 3 to/ha-s átlag lesz csak meg – jó esetben. Szoktuk mondani, hogy ami Jász-Nagykun-Szolnok megyében van, az az országos átlag is – reméljük ez idén nem így lesz.
Erőteljesen bízhatunk a Dunántúlon kezdődő, illetve folytatódó aratásban, az előzetes jelzések alapján ott lényegesen jobb termést várhatunk, ott volt csapadék. Az mindenesetre biztos, hogy a hazai szükséglet fedezése biztosított, továbbra is inkább csak az a kérdés, mennyi áru jut exportra.
A búza minősége is hozott meglepetéseket. Az alföldi régióban a nagyon magas fehérjetartalom, ami akár a 20 %-ot is meghaladta, nem jelent igazán jó minőséget. Rossz a magbelső és a maghéj aránya, a malmi feldolgozás során nagy veszteség adódik ebből. A másik kérdőjel, hogy milyen lesz a sikér minősége, milyen tésztát lehet majd készíteni ezekből a lisztekből. Egyelőre még az ó- és az újtermésű búzát keverve használják a malmok, már ahol van már új termésű árualap, nehéz még biztosat mondani, ténylegesen milyen eredmény lesz. Mindenesetre az megnyugtató lehet, hogy a kezdeti gyenge eredmények után vannak már jobban kitelt, egészségesebb szemek is és ezek beltartalma is várhatóan jobb lesz.
A csapadékhiány még mindig súlyos, a kukorica és a napraforgó sok helyen gyakorlatilag kisült, nem vagy alig lesz termés. Itt is érvényes a nagyon nagy, eddig nem tapasztalt különbség az ország keleti és nyugati része között – hogy a piac ezt hogy fogja feldolgozni, még csak találgatni lehet. Az elmúlt évek adatai alapján úgy várom, hogy napraforgóból jelentősebb lehet az import, míg kukoricából megint a belső felhasználás fogja elsősorban meghatározni az árakat. Ez azt is jelentheti, ismét magasan indulnak az árak, de az import ezt gyorsan letörheti. Exportpiacaink közül Olaszországból katasztrofális szárazságról érkeznek hírek, de ez még nem érződik keresleti oldalon, egyes vélemények szerint más, olcsóbb áru kínálatára várnak.
A következő napok hűvösebb időjárása hozhat a növényeknek egy kis fellélegzést, de az előre jelzett csapadék még mindig kevés, így nem várok jelentősebb árcsökkenést semmilyen terménynél sem – itthon legalábbis…
