Dinnyenapot és a népi halászat hagyományait bemutató tematikus programokat is rendeznek szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, a vendégek kóstolhatnak a finom magyar dinnyéből, és kiderül, ki tudja legpontosabban megsaccolni egy méretesebb termés súlyát.
Kodácz Csengele, az intézmény marketing vezetője az MTI-nek elmondta, erre a napra öt mázsa mézédes, a dél-alföldi nap érlelte dinnye érkezik az emlékparkba.
Magyarországon évszázadok óta termesztenek dinnyét, hiszen hazánk földrajzi és éghajlati adottságai kedveznek e növény fejlődésének. Hiába azonban a hagyomány, mégsem alakult ki egységes gyakorlat, miként kell kiválasztani a megfelelő görögdinnyét. Minden más „tisztességes” gyümölcs érettségét elárulja a színe, még a sárgadinnye is jelzi illatával, hogy alkalmas-e már a fogyasztásra, a görögdinnye viszont makacsul „hallgat”. Van, aki a kopogtatásra esküszik, van, aki a kocsányt nézi, van, aki pedig a dinnye hasát vagy színét vizsgálja. Arról, hogyan sikerült a válogatás az Emlékpark munkatársainak, mindenki maga is meggyőződhet a skanzenben a Szegedi Tanyánál, ahol egész nap dinnyekóstolásra várják a vendégeket.
Déltől egészen estig Tanács Attila dinnyeszobrász munkáját figyelhetik meg az érdeklődők, az elkészült művekből pedig rögtönzött kiállítást is rendeznek. A skanzenben játékos vetélkedőkkel, népzenével, néptánccal fogadják a látogatókat, a kisebbeket az Iparos műhely mellett a Bábika interaktív játszóház várja, de az arra vállalkozók bekapcsolódhatnak a kézműves-foglalkozásokon a különféle népi alkotótevékenységekbe is. Kora délután pedig a dinnyesúlysaccoló-versenyen ki-ki próbát tehet, milyen pontosan tudja megbecsülni egy-egy méretes görögdinnye tömegét.
Az emlékpark tavaly indított uniós támogatással, a Zentai Történelmi Levéltárral együttműködve a Tiszához kapcsolódó hagyományos, természetközeli gazdálkodást bemutató programsorozatot. Ennek részeként rendeznek szombaton tematikus napot, melyen tárlatvezetésen ismerhetők meg a népi halászat eszközeit, előadás hangzik el a Tisza-mente vízi világáról a 19. és 20. században, emellett a látogatók hallhatnak a folyót egykor járó fahajókról is.
