A fizetett alkalmazottak száma a 2010-es évek első felében még nőtt, ami összefüggésben lehet azzal, hogy az egyre inkább visszaszoruló családi munkaerőt a fizetett alkalmazottak munkája váltotta fel. 2017 óta azonban lassú csökkenés figyelhető meg ebben a körben is. 2010 óta a munkaerő-ráfordítás hazánkban több mint negyedével, míg az Európai Unióban 20 százalékkal visszaesett.

A hazai munkaerő termelékenysége az egyik legalacsonyabb a nagyobb mezőgazdasági kibocsátó uniós tagországok között. A hazai érték (12 ezer euró/éves munkaerőegység) az EU-átlagnak alig több mint a fele, a német, a belga és a francia érték negyede. A mutató értékét többek között a kibocsátás szerkezete, a ráfordítások nagysága vagy a termelési technológiák fejlettsége is befolyásolja – derült ki a Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2021 című jelentésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített.

A magyarországi mezőgazdasági munkaerő termelékenységnél az EU-n belül csak a litván, a romániai, a horvát, a szlovén és a lengyel alacsonyabb. Lengyelországban csupán 5,9 ezer euró/éves munkaerőegység ez az adat, míg Hollandiában 68,5 ezer euró/éves munkaerőegység.