Házikert

Miért jobb a növénnyel borított felület a kavicsnál?

Agrofórum Online

Nagy port kavart az a bejelentés, hogy a németek megtiltják a kertekben a kavicsburkolatot, mert a helyi mikroklímára nincsenek jó hatással. Nézzünk kicsit ennek a mélyére, honnan erednek ezek a mikroklíma-kérdések!

Olvasva a média különböző szegmenseit, akár a városi legendákat felhozó oldalakat is ide sorolhatnám most, egy nemrégiben felröppent hír szerint Németország nem akar látni több kavicsburkolatot a magánkertekben, és ez sokfelé nagy felbolydulást okozott. Főleg a szépsége végett mondták sokan, hogy mit is képzelnek ezek a környezetvédők, márpedig a kavicsburkolat jó és szép. De ökológiai értelemben kevesen vizsgálják meg a kérdést, és elhamarkodottan megint csak a szemünk dönt arról, hogy vajon van-e létjogosultsága a tetőtől talpig leburkolt kertfelületeknek, vagy tényleg rosszat teszünk azzal, ha kaviccsal burkolunk mindent, és azon is túl.

Az esztétika az első?

A kerttulajdonosoknak az első szempont, ami talán már évszázadok óta jelen van és nagyon lassan megtörhető észszerű magyarázatokkal, az nem más, mint az esztétika. De mint tudjuk a divat is változik, és az, ami most esztétikusnak számít, az korántsem lesz fenntartható, de akár hasznos sem később.

Az esztétika manapság egy múló dolog, mert sokkal fontosabb kritériumok is elterjedőben vannak már, bár igen lassan haladnak a fenntarthatóbb irányok.

A térkő praktikusnak tűnhet, de ha van egy olyan hőmérőnk, amivel tárgyak felületi hőjét lehet mérni, akkor bátran vegyük kézbe és kezdjünk el kísérletezni a saját házunk táján, megmérve az adott felületek hőjét! A térkő nyáron akár 60-70 °C-os is lehet, ami utána az esti órákban adja le a meleget.

Ugyanez igaz a kavicsburkolatokra, a bazaltkövekre és mindenféle olyan felületre, mely a nap során elnyeli a meleget és később sugározza azt vissza.

Egy sziklakert is érdekes tanulmány ebből a szempontból, nem véletlen, hogy bizonyos növények valók csak sziklakertbe, mert egy kavicsokkal, kövekkel kirakott sziklakert is nagy hőmennyiséget tárol, és a nappalok során akár a 80 °C-os sziklák sem ritkák a tűző napon.

Rosszat teszünk azzal, ha kaviccsal burkolunk mindent?

De mi a helyzet a növényszintben?

Vegyük le a cipőt és zoknit nyugodtan és lépjünk rá a betonozott vagy kavicsos burkolatra, és érezni fogjuk a problémát. Majd bátran hűtsük le a talpunkat a gyepen vagy más növénytakaró közé lépve. Ezt hőmérő nélkül is megtehetjük, nem kell hozzá semmilyen technika vagy tudomány. Egy gyepesített felület még tűző napon is aligha megy 35 °C fölé.

Több kísérlet során néztük már végig a kertben fellelhető felületek sokfélesége miatt a kánikulás napok hőmérsékletét, akár az adott mikrotérben, akár a felületeken.

Egy növénnyel árnyékolt kertrészben akár 15 Celsius-fokkal is kevesebb lesz a hőmérséklet a napon lévő felületekhez képest akkor is, ha az a felület növényesített (gyep, talajtakaró növényes pl. Vinca-fajokkal). Ugyanígy a kontraszt csak nő, ha nem talajtakaró növényekkel vagy mulccsal burkolt felületet nézünk, hanem aszfaltos utakat, térköves felületeket vagy kavicsburkolatot.

Egy nyári napon, amikor a levegő átlagos hőmérséklete 42 °C körül mozgott, akkor a felületet is mérni tudó hőmérővel végigmértem a teljes kertet. A napon a gyepfelület nem ment 32 °C fölé, ha a fűszálak közé dugtam az eszköz szenzorját. Ugyanígy a fű között is mértem árnyékban (déli oldal, de árnyékos kertrészen) 27 °C-t. Továbbhaladva a betonozott járdán akkor éppen 51 °C-t mértem. A napon, de a virágágyásban 27 °C volt a növények között, mindez úgy, hogy közben a kertben átlagosan 42 °C-t regisztrált a műszer, amit aznapra elő is írtak.

Egy 40 év körüli, árnyas diófa alatt a léghőmérséklet 31 °C tartósan a déli órákban is. Ennyit számítanak a nagy lombú fák, amit nehéz pótolni, ha kivágásra kerülnek, mert az idő nem megvásárolható.

Jól látszik a különböző mérésekből, hogy a felületek milyensége és a növények mennyire más levegőhőmérsékleteket tudnak produkálni, és akkor még a talajhőt, beledugva a szenzort nem is említettem: homok felső rétegében mérve napon 78 °C, mulcsozott részen ugyanaz a homoktalaj már csak 27 °C volt. Mulcsréteg 3 cm körülbelül. Ennyit számít a talajtakarás is. Így nem véletlen hát, hogy a növények egy talajtakart, akár saját lombjukkal takart talajon is mennyivel jobban érzik magukat.

Kell-e a kertbe geotextil valójában?

2025. november 4. 05:40

A geotextil használata elsőre kényelmes megoldásnak tűnhet, de a talajélet szempontjából komoly hátrányokkal jár. 

Méhkímélő kert ősszel is – hogyan segíthetünk a beporzóknak?

2025. november 3. 11:10

Ne zárjuk le a szezont a beporzók nélkül! Őszi kertünk is lehet élő, zümmögő és természetbarát – csak néhány apróságra kell figyelnünk.

Támfal, rézsű, emeltágyás – mit rejtenek a fogalmak?

2025. november 3. 05:40

A terep adottságaihoz és a kert funkciójához igazítsuk a kertépítési megoldást – így lesz a kert egyszerre esztétikus, praktikus és tartós.

Mi az a smart kertészet?

2025. november 2. 05:40

A smart kertészkedés olyan digitális eszközöket, szenzorokat, okos rendszereket használ, amelyek figyelik és szabályozzák a növények környezetét.

Változó a kórokozó-paletta

2021. október 1. 05:36

Az eredmények azt mutatják, hogy a mérsékelt övi régiók éghajlatfüggő hozamnövekedését mérsékelni fogja a növekedő kár- és kórokozónyomás.

A megfelelő szobanövényt a megfelelő helyiségbe! I. rész

2019. december 13. 04:36

A négy fal között nevelt növényeink házon belüli elhelyezésére éppen akkora hangsúlyt kell fektetnünk, mint a dísznövény- vagy haszonkertünk növényeinek esetében. Mely tulajdonságai határozzák meg egy helyiségnek, hogy milyen növény nevelésére ad lehetőséget?

Paradicsom hőigénye és a hőmérséklet szabályozása

2022. február 12. 05:39

Ha hőigényről beszélünk, sokszor csak a léghőmérsékletre gondolnak, pedig a talaj hőmérséklete is befolyásolja a gyökér működésén keresztül a víz- és a tápanyagfelvételt.

Lila elszíneződés a paprika termésén - Mi okozza a jelenséget?

2019. március 13. 10:59

Néhány kártevő és betegség is kiválthatja az említett színelváltozást, de ilyen esetben egyéb jellegzetes, a kártevőre és kórokozóra jellemző tünetek is felfedezhetők a bogyón vagy a leveleken, amelyek egyértelművé teszik az antociánosodás okát. Többnyire a jelenség abiotikus környezeti tényezőkre vezethető vissza.