A BIOVÉD által fejlesztett és gyártott titaN mikrobiológiai készítmény 2022-ben debütált az IKR Agrár portfóliójában, és már az első évben sokezer hektáron a magyar növénytermesztési piacon.
Az Agrofórum felületén korábban beszámoltunk róla, a titaN készítmény természetes nitrogénkötésre lett fejlesztve. A készítményt 5-8 leveles állapotban posztemergensen kipermetezve, a hatóanyagot jelentő Bacillus mojavensis baktériumok a növények levelein és szárán lecsorognak a gyökerekhez és azokkal szimbiózisba lépnek. A növény cukros gyökérváladékokat bocsát ki a baktériumnak, míg a baktérium a cukor energiájából köti a levegő nitrogénjét. A megkötött nitrogént a növény a baktérium sejtek pusztulása után tudja hasznosítani. Erre csupán néhány napot kell várnia, mert eddig tart a baktérium sejtek életciklusa. Korábban beszámoltunk róla, hogy 2021-ben három hazai demonstrációs kísérletben a titaN alkalmazása helyettesíteni tudta a nitrogén-alaptrágyázás 50%-át.
A 2022. év fő gazdálkodási problémájának a magas nitrogén árak ígérkeztek, de az év során a legnagyobb gond az aszály lett. Az ország keleti részén augusztusra súlyos helyzet alakult ki. Az aszály kapcsán a titaN készítményt egy másik nézőpontból is érdemes megvizsgálni és a szerzett tapasztalatokat összegezni.
Szakirodalmi háttér
A titaN hatóanyaga a Bacillus mojavensis baktérium, amelyet magyarországi talajból izoláltunk. Ezt a baktérium fajt 1994-ben írták le. A típustörzs a kaliforniai Mojave-sivatagból került izolálásra, de a fajt megtalálták a belső mongóliai Góbi sivatagban, a Szaharában és az arizonai Sonora-sivatagban is (Roberts et al. 1994). 2018-ban olasz kutatók vizsgáltak tunéziai sivatagból származó baktériumokat, amelyek biológiai felületaktív és emulzióképző anyagokat tudtak termelni. A 11 baktérium izolátumból 10 a spóraképző Bacillus nemzetségbe tartozott, ebből pedig három a Bacillus mojavensis faj volt. A biológiai felületaktív és emulzióképző anyagok baktériumok által termelt különböző poliszacharidok. Ezek a poliszacharidok fokozzák a talaj nedvességmegkötő- és vízmegtartó képességét, elsősorban a szerves anyagokban szegény homokos talajokon. A vizsgált Bacillus mojavensis izolátumnak köszönhetően a kezelt homokos talaj páramegkötő képessége a kontroll 2,5-szerese, míg vízmegtartó képessége a kontroll kétszerese volt. A vizsgálat megállapította, hogy a baktériumok által termelt felületaktív és emulzióképző anyagok évekig ellenállnak a szélsőséges hőmérsékleti, pH és sókoncentrációs viszonyoknak. Feltételezhető, hogy az extrém száraz és sivatagi talajban élő baktériumok rendelkeznek olyan képességekkel, amelyek lehetővé teszik a hatékony vízfelhasználást (Raddali et al. 2018). Ha ezt a vizsgálatot kicsit továbbgondoljuk, feltételezhető, hogy a gazdanövénnyel szimbiózisban élve, a sivatagi baktériumok segítik a gazdanövény boldogulását is száraz környezeti viszonyok között.
2022-es eddigi hazai tapasztalataink
2022 júliusában az IKR Agrár 11 északkelet-magyarországi termelőnél végzett felmérést a titáN készítmény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokról. Az Országos Meteorológiai Szolgálat aszálytérképe szerint 2022 augusztusára ezek a területek nagyfokú, ill. súlyos aszállyal sújtott területekké váltak. A felmérésben 8 kukorica, 5 napraforgó és 1 burgonya területről mondtak véleményt a gazdák, amelyek május-júniusban 1 kg/ha titáN kezelést kaptak. A kontroll területek az egyidőben vetett, szomszéd táblák voltak.
Termésnövelő hatás
A gazdák kétharmada tapasztalt szemmel látható hatást a növénymagasság tekintetében. A napraforgónál jellemző, hogy a titáN hatására nagyobb a lombfelület és nagyobbak a tányérok. A napraforgónál és a kukoricánál is jeleztek magasabb állományokat, mindkét növénynél előfordult a 70 cm-es magasságkülönbség is a titáN-kezelt terület javára. A titáN-kezelt állományok jellemzően egységesebbek. Mind a három növénykultúrában a gazdák harmada tapasztalta, hogy az állományok a kezelés után 10-20 nappal látványosan bezöldültek.
Aszálytűrést javító hatás
A gazdák kétharmada tapasztalta a titáN kezelés szemmel látható, pozitív hatását az aszálytűrésre (1. kép). Volt, ahol a kezelt kukorica állományok 2 héttel tovább bírták az aszályt, de egy csepp eső nélkül a kiszáradás végül elkerülhetetlen volt. Volt, ahol a kezelt kukorica csövet hozott, míg a kezeletlen küzdött a túlélésért. Volt, ahol a soha nem látott aszály ellenére, jó állapotban voltak a titáN-kezelt növények. A szárazságtűrés a gazdák meglátása szerint napraforgóban is jelentősen javult. Burgonyában a titáN-kezelt terület még kevesebb öntözővízzel is jobban tartotta magát.
Következtetések
Az IKR Agrár által elvégzett felmérésből látszik, hogy a titáN mikrobiológiai készítmény teljesíti a fejlesztés elsődleges célját, a pótlólagos nitrogénkötést a levegőből. A nagyobb növények és a növények bezöldülése a rendelkezésre álló nitrogéntöbbletre utal. A szakirodalmi adatok és kutatási eredmények alapján ugyanakkor feltételezhető volt, hogy a sivatagi baktériumot tartalmazó titáN készítmény hatással lesz a kezelt növények aszálytűrésére is, amit a felmérés eredményei megerősítettek. A gyökerekhez eljutva a Bacillus mojavensis – a szakirodalommal összhangban – feltételezhetően képes volt javítani a gyökerek körüli talaj páramegkötő és vízmegtartó képességét. Végeredményként látványosan javította a kezelt növények aszálytűrését. A betakarítások eredményeit ki fogjuk értékelni, és közzé fogjuk tenni.
A titáN hatásával kapcsolatos negatív tapasztalat nem volt. A felmérések szerint a gazdák kétharmada már ebben a fázisban is ajánlaná a titáN felhasználását. A maradék egyharmad úgy nyilatkozott, hogy erre a kérdésre a betakarítás eredményei után tud biztosan válaszolni. A felmérés során azt is kimondták, hogy a titáN ár-érték aránya kedvező.
Szakmai ajánlásunk
Szakirodalmi adatokra támaszkodva, és a hazai eredmények ismeretében, a titáN készítmény őszi posztemergens felhasználását is javasoljuk. 2020-2021. évi repce és őszi búza kísérletekben a titáN készítménnyel elért terméstöbblet repcénél 5-9% volt, míg őszi búzánál 5%. A kikelt őszi vetések 5-8 leveles állapotában alkalmazva kialakul a szimbiózis és a titáN készítmény segíti a növényeket már ősszel is és egészen a tenyészidő végéig. Ismereteink alapján nem kell attól félni, hogy a repcét már ősszel túlságosan „felpörgeti”. Ha a növényünk kikel, de szenved a szárazságtól, akkor a fentebb leírt, páramegkötő és nedvességmegtartó többlethatásával tud neki segíteni. A kezelés hatására erősebb, fejlettebb állományt, a télen és a kora tavaszi időben fellépő betegségek kevésbé tudják károsítani, így erősebb, vitálisabb állomány kezdheti meg a tavaszi fejlődést.
A titáN készítmény a kevés baktériumölő hatóanyagú szert kivéve minden készítménnyel keverhető. Nem igényel önálló kijuttatást. Repcében a fungicides törpítéssel, lombtrágyázással, rovarölő szeres kezeléssel, vagy egyszikű irtással is összekapcsolható. Kalászos kultúrákban a rovarölő készítménnyel, lombtrágyázással, gyomirtással is kijuttatható. A megfelelő permetlé mennyiségre figyelni kell, ami minél több, annál jobb. A javasolt 1 kg/ha dózisú titáN készítmény kijuttatásához legalább 200 l/ha vizet használjunk, de ha meg tudjuk engedni magunknak a 250 l/ha vízmennyiséget, az még jobb. A kijuttató permetezőberendezésben folyamatos keverésre van szükség, a gépet a bekevert készítménnyel ne állítsuk le, mert keverés nélkül a por formulázású készítmény leülepszik, és dugulást okozhat. A permetezőgépben a szűrők 50 mesh méretűnél kisebbek ne legyenek, a 80-100 mesh méretű szűrők már dugulhatnak. A szórófejek mérete a TeeJet skálán legalább 4-es kell hogy legyen, illetve e feletti méretű fúvókák is használhatók.
Ha már most tapasztalatokat szeretne szerezni, nincs más dolga, mint megvásárolni a titáN készítményt az IKR-től, és a saját növényvédelmi technológiájába illesztve egyik tábláján megfigyelni a kezelés eredményeit.
Őszi vagy tavaszi titáN készítmény igényét jelezze IKR Agrár partnerének!
Dolgozzunk közösen a zöldebb növénytermesztésért!
*
Idézett szakirodalom:
Michael S. Roberts, L. K. Nakamura and Frederik M. Cohan (1994): Bacillus mojavensis sp. nov., distinguishable from Bacillus subtilis by sexual isolation, divergence in DNA sequence, and differences in fatty acid composition. International journal of systematic bacteriology, Apr. 1994, p. 256-264
Noura Raddali, Lucia Giacomucci, Ramona Marasco, Daniele Daffonchio, Ameur Cherif and Fabio Fava (2018): Bacterial polyextremotolerant bioemulsifiers from arid soils improve water retention capacity and humidity uptake in sandy soil. Microbial Cell Factories (2018) 17:83 https://doi.org/10.1186/s12934-018-0934-7
Dr. Bohár Gyula, Biovéd 2005 Kft., Pinkamindszent
IKR Agrár Kft.