Több mint száz magyar és szerb gazdálkodó volt kíváncsi arra, hogy milyen termelési módszerrel előzhetők meg a március közepihez hasonló porviharok, amelyek ezúttal nemcsak az értékes termőréteget pusztították, de minden korábbinál nagyobb tömegbalesetet is okoztak az M1-es autópályán. A Talajmegújító Gazdák Egyesületének első oktatási napján gyakorlati információkkal gazdagodhattak azok a mezőgazdasági termelők, akik a vajdasági Bajmokra látogathattak. Többek között egy szántásos és egy 5 éve bolygatatlan, úgynevezett no-till táblán is végezhettek ásópróbát, és kereshettek gilisztát.
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete még januárban jelentette be, hogy a 2022-es extrémen aszályos év után elindítja regeneratív oktatási programját, hiszen az általuk alkalmazott módszerek jelentősen javítják a talajok állapotát, így vízháztartását is. Azóta a termelők már egy szintén extrémnek nevezhető szélviharos hétvégén is túl vannak. Így nem véletlen, hogy sokan voltak kíváncsiak a szakmai szervezet első gyakorlati bemutatójára, amit a Vajdaságban, Bajmokon rendeztek meg.
A házigazda ezúttal Farkas Flórián egyesületi tag volt, aki gazdaságában 2008 óta nem szántja területeit, 2018 óta pedig a regeneratív módszereket alkalmazza minden tábláján: korábban sávos művelést, mostanra pedig takarónövényekre alapozott no-till technológiát. Vagyis semmilyen talajmunkát nem végez, mindössze a vetőgéppel bolygatja minimálisan a területeit.
A kisgazdákat megcélozva
A majdnem száz magyar és szerb termelő a délelőtt folyamán egy kerekasztal-beszélgetést hallgathatott meg, ahol Varjú Ádám, Berente Antal és Kaszás Gellért és természetesen a házigazdák, mint regeneratív termelők osztották meg tapasztalataikat az összegyűltekkel. Többek között az egyesületen belül fejlesztett no-till vetőgépet is bemutatták, ami aztán a határban is látható volt.
De a határban szemléltették a folyamatos talajtakarást és gyökérhálózatot biztosító takarónövények terminálásának, vagyis vetés előtti kikapcsolásának többféle módját is, valamint no-till kukoricavetési bemutató is zajlott. A különböző feladatokat egyszerű, használt, akár több évtizede dolgozó eszközökkel végezték el. A cél ugyanis az volt, hogy bemutassák: nemcsak új technikával lehet elkezdeni a regeneratív gazdálkodást, hanem a már meglévő, esetenként öreg gépparkkal is el lehet indulni az úton.
Forgatásos gazdából sem volt hiány
A résztvevők között többen is voltak, akik már valamilyen formában elindultak a regeneratív gazdálkodás útján, de számos termelő azért érkezett Bajmokra, mert kíváncsi volt arra, milyen lehetőségei vannak a szántáson túl.
Kezdő és haladó gazdák is érdeklődtek a TMG oktatási napja iránt, aminek nagyon örülünk, hiszen mi azt gondoljuk, hogy csak a regeneratív módszerekben van a jövő. Erre több intő jelet is kaptunk az elmúlt néhány évben. Gondolhatunk a 2022-es aszályos nyárra vagy a böjti szelekre
– fogalmazott a rendezvény végén Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke, aki maga is regeneratív módon irányítja gazdaságát. A regeneratív módszer csökkenti mind a szél-, mind a vízeróziót, de számos más előnye is van, amire rávilágítottak a bajnoki rendezvényen.
Regionális oktatás a helyi gazdáknak
Az oktatási program egyik fő szempontja, hogy regionális tudást osszon meg az érdeklődőkkel, hiszen a Kárpát-medencében rendkívül változatosak a talajviszonyok, így nem minden megoldást lehet alkalmazni például a Dunántúlon, ami adott esetben Bácskában működik. A TMG tagok az adott régiókban, az adott talajtípusoknál viszont rendkívül sok gyakorlati tapasztalatot halmoztak fel, és ezt tudják megosztani a környékbeli gazdatársakkal, akik tényleg adaptálható, gyakorlati tudást kapnak.
Nem volt ez másként Farkas Flóriánnál, aki a Telecskai-löszhátságon, közepes minőségű meszes csernozjomon gazdálkodik viszonylag száraz, 630 mm éves csapadékátlagok mellett. Itt érte el, hogy 5 éves no-till tábláján hemzsegnek a giliszták, miközben annak vízháztartása is jelentősen javult. Ezt be is bizonyította a megjelenteknek: gödröket ásott a szántott és a no-till táblarészbe, amikben aztán egységes mennyiségű vizet öntött. Míg a bolygatatlan talajban fokozatosan elszivárgott a víz, addig a fogatással kezeltnél még a szakmai nap végén is több liter pangó folyadékot lehetett látni a mélyedésben. Vagyis egy heves esőzésnél a természetközeli, gyökerekkel átszőtt, jó szerkezetű talaj hatékonyabban vezeti el a csapadékot, amit az aztán raktározni is tud, míg a szántásos technológiánál a lehullott víz megáll a területeken, majd jelentős részben elpárolog, így nem kerül a talajba.
Ilyen, és ehhez hasonló gyakorlati bemutatókkal készültek tehát a TMG szakemberei az első oktatási napjukra, ami során arra hívták fel a figyelmet, hogy a regeneratív gazdálkodás jó megoldás lehet a változó klímára, az aszálykárok mérséklésére, de a költségek csökkentésére is, miközben a környezetre is pozitív hatással van.
Jön a folytatás
A Talajmegújító Gazdák Egyesületének március végén elindított oktatási sorozata áprilisban egy direktvetési bemutatóval folytatódik a Kiskunságban, illetve egy speciális, regeneratív szőlőművelést bemutató eseményt is szerveznének a Homokhátságon. Emellett Somogyban bemutatják majd, hogy miként lehet a no-tillre alapozott szántóföldi növénytermesztésbe az állattartást, a szakaszos legeltetést is integrálni.
A Talajmegújító Gazdák Egyesületéről
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete 2016-ban alakult azzal a céllal, hogy egymást segítve megosszák tapasztalataikat a regeneratív gazdálkodási módszerekről mind egymás között, mind az érdeklődő, átállást fontolgató termelők számára. Az ország legtöbb talajmegújító szemlélettel rendelkező gazdáját tömörítő szervezeténél az elmúlt években rengeteg gyakorlati tudás halmozódott fel, tagjaik között olyanok is vannak, akik 10 éves no-till táblán gazdálkodnak, mezővédő erdősávokat telepítenek, ráadásul nemcsak szántóföldeken, hanem például szőlőültetvényekben is alkalmazzák a regeneratív módszereket. A TMG 2023 januárjában jelentette be, hogy az átállás iránt érdeklődő termelők számára regionális oktatási napokat szervez, hogy segítsék a regeneratív gazdálkodás elterjedését Magyarországon és a Kárpát-medencében.
Farkas Flórián házigazdáról:
Farkas Flórián okleveles mezőgazdasági mérnök, növénytermesztési szaktanácsadó, a TMG Egyesület tagja majdnem a kezdetektől. Másodállásban édesapjával és fiával 25 hektáron gazdálkodik, a gazdaság a délvidéki Bajmok határában található, a Telecskai-löszhátságon, pár kilométerre a szerb-magyar határtól.
A talaj közepes minőségű meszes csernozjom, az éghajlat száraz, 630 mm éves csapadék átlagokkal. Kukoricát, napraforgót, búzát, árpát, repcét és szóját termelnek. 2008 óta nem szántanak, 2008 és 2017 között grubereztek és sávos művelést alkalmaztak, 2018 óta már minden parcellájuk regeneratív rendszerben van (notill, takarónövények, vetésforgó).