Ne aggódjunk, ha kevesebb madarat látunk mostanság, mint az elmúlt hetekben, hónapokban. Mint azt az MME (Magyar Madártani Egyesület) hírül adta, augusztusban rendszeresen kapják az üzeneteket, amelyek arról számolnak be, hogy a levélírók feltűnően kevesebb madarat észlelnek, mint korábban.
Ebben az esetben azonban nem természetvédelmi probléma miatt van ez így, hanem lezárult az idei költési időszak.
A nyári hónapok hozzászoktatnak bennünket a madárdaltól hangos kertekhez, a parkokhoz, fasorokhoz, vagy a fűszálak között keresgélő fekete rigóhoz. Mindennek az az oka, hogy a települési fajok jelentős hányada két fészekalj fiókát is képes felnevelni egy szezonban. Abban az esetben, ha a költési hely környezete optimális a madarak részére, akkor valószínűsíthető, hogy a második költésre is az első közelében kerül sor.
Érthető hát, hogy meglepő számunkra, hogy a nagy madárnyüzsgést viszonylagos csend követi. A változás valóban olyan mértékű, hogy az nem csak szakemberek számára feltűnő, hanem a hétköznapi városlakóknak is.
Mivel lassan a legismertebb és legkedveltebb madaraink, a fecskék és fehér gólyák fészkei is kiürülnek, még feltűnőbb ez a hiány. Bár meg kell jegyezni, hogy néhány fecskepár akad mutatóban, hiszen akár szeptember végéig is folytathatják a költést. Miután a gólya- és a fecskefészkek is megüresedtek, a levegőben vadászó, a szántókon, árokpartokon szedegető madarak száma is látványosan hirtelen csökken, mindez szinte napok alatt következik be.
Ezt azonban nem tömeges pusztulásuk, hanem a viselkedésük természetes változása okozza.
Ugyanis a tojások kiköltése, majd a fészekben fejlődő fiókák etetése érthető módon helyhez köti a madarakat. A fiatalok fészekelhagyását követően ez a kényszerű területhűség csökken, a második költés végén pedig teljességgel meg is szűnik. Ilyen idő tájt a néhány napig, esetleg egy-két hétig együtt maradó családok egyre jobban eltávolodnak a fészektől, ahova mind ritkábban vagy már egyáltalán nem is térnek vissza.
Miután a fiókák önállósodtak és szétszéledtek, a párkapcsolat is megszűnik vagy lazul – ezek következtében csökken látványos mértékben a madarak eddig tapasztalt koncentrációja, ez vezet a csökkenő madármegfigyelésekhez.
A rövidesen beköszöntő őszi vonulással aztán valóban elkezd csökkenni Magyarország madárállománya, hogy szűk két hónapon belül, az Eurázsia északi térségeiből és a hegyvidékekről érkező átvonulókkal és a nálunk telelőkkel ismét növekedjen a faj- és egyedszám, majd az etetőknek és a téli itatásnak köszönhetően a lakossági madármegfigyelések száma is.
(Forrás: Greenfo – Fotó: Michael Schwarzenberger/Pixabay)
