Ukrajna határozottan ellenzi, hogy a szomszédos országok bármilyen korlátozást bevezessenek gabonaimportjára, miután szeptember 15-én lejár az Európai Unió tilalma – mondta Dmitro Kuleba külügyminiszter. Mindez ellentétes a magyarországi gazdálkodók érdekivel.
Miután az orosz invázió blokkolta Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, a szűk logisztikai keresztmetszetek, az árak és a helyi gazdálkodók eladásai miatt nagy mennyiségű olcsóbb gabona maradt Közép-Európában.
Az EU májusban engedélyezte Lengyelországnak, Bulgáriának, Magyarországnak, Romániának és Szlovákiának, hogy szeptember 15-ig megtiltsák az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgómag belföldi értékesítését, ugyanakkor lehetővé tegyék a rakományok tranzitját exportra más célországokba.
Az öt ország azt szeretné, ha a tilalmat az év végéig meghosszabbítanák, néhányan pedig saját korlátozások bevezetésével helyezték kilátásba, ha Brüsszel nem lép fel.
Kuleba azt mondta, Kijev „határozottan ellenez” minden ilyen lépést. „Ez a lépés megsérti a közös piac szabályait” – mondta a cseh fővárosban, Prágában tett látogatása során. „Ez a lépés megsérti az Ukrajna-EU társulási megállapodást és ellenkezik a szolidaritás elvével.” – vélekedett az ukrán miniszter.
Hozzátette, Ukrajna kész megoldást keresni, de a gabona szerinte nem lehet az érintett országok belpolitikai folyamatainak tárgya.
Mindez szembemegy az érintett országok, így a magyar gazdálkodók érdekeivel. Magyarországon az elmúlt 5-7 évben keresleti piac volt a gabonára, most kínálati piac van, a termelőknek maguknak kell vevőt keresniük a terményeikre – mondta nemrég a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a debreceni Farmer Expón. Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szántóföldi osztályának elnöke akkor azt mondta, a háborús helyzet határozza meg a világpiaci árakat, ezért szinte naponta kell figyelni azok alakulását az értékesítőknek. A termelési nagyságrendek érzékeltetésére elmondta: a világ gabonatermése 2290 millió tonna, Magyarországon az idén mintegy 20 millió tonna gabona terem. Ebből a búzatermés a világon 290 millió, míg Magyarországon 5,6 millió tonna. Tavaly az orosz-ukrán háború árpánikot okozott, a két ország ugyanis a világ gabonatermelésének egyhetedét adja, mintegy 120 millió tonnát. A világpiacon megforduló búza 25 százaléka orosz vagy ukrán eredetű volt – ismertette a szakember, megjegyezve, hogy az elmúlt több mint egy évben Ukrajnából elszállított 70 millió tonna áru 40 százaléka, több mint 30 millió tonna a nyugat-európai piacokra került, nem jutott el Afrikába – számolt be az MTI. Ez a terménytöbblet visszafogta az árakat Európában.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, Magyarország álláspontja szerint sem a szeptember 15-én lejáró határidőtől, sem december 31-től nem szabad megnyitni a határokat az ukrán gabona előtt.
Erdogan Oroszországba látogat
Recep Tayyip Erdogan török elnök hamarosan Oroszországba látogat, hogy megvitassa a megbukott ENSZ-megállapodás tapasztalatait, ez lehetővé tette az ukrán gabona fekete-tengeri exportját – közölte a Törökországot kormányzó AK-párt szóvivője.
Az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megállapodás egy évig tartott, de Moszkva kilépése után a múlt hónapban véget ért. Ankara igyekszik rávenni Oroszországot, hogy térjen vissza a megállapodáshoz, amelynek értelmében az odesszai tengeri kikötők több tízmillió tonna gabonát szállítottak – számolt be a nemzetközi mezőgazdasági szaksajtó a brit Thomson Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A piac szempontjából most az a kulcskérdés, hogy folytatódnak-e a szállítások”
– jegyezte meg egy kereskedő.
A Kreml korábban közölte, egyetértés van abban, hogy a két vezető hamarosan személyesen találkozik. A Bloomberg két névtelen forrásra hivatkozva jelentette, hogy Erdogan várhatóan a jövő héten, esetleg szeptember 8-án találkozik Oroszországban Putyinnal, mielőtt a G20-ak indiai találkozójára utazna.