A mintegy nyolcvanmilliós Törökország mezőgazdaságának betekintésére nem sokaknak adatik meg a lehetőség, így bizonyára közérdeklődésre számíthat az alábbi helyszíni tudósításunk az Égei tartomány térségéből
A mintegy nyolcvanmilliós Törökország mezőgazdaságának betekintésére – különösen a jelenlegi politikai kavalkádban – nem sokaknak adatik meg a lehetőség, így bizonyára közérdeklődésre számíthat az alábbi helyszíni tudósításunk az Égei tartomány térségéből, merthogy az utóbbi évtizedekben nagyon intenzív a fejlődésük. Az ország éléskamrájának jellemezhető régió négy millió lakosú fővárosába (Isztambul és Ankara után a harmadik legnagyobb metropolisz) történt landolásunk, s a résztvevők tapasztalatai szerint egybevágóan fogalmazódott meg: sok tekintetben érdemes számolni a törökökkel!
Azért a többesszám a felvezetőben, merthogy a Nemzetközi Agrárújságírók Szövetségének (IFAJ) jóvoltából húszan képviselhettünk egy híján ugyanennyi országot – zömében Európából érkezve. Vendéglátóink, Erdem Ak és Ismail Ugural rangos zsurnaliszták és médiaszakemberek vezetésével fárasztó három napon keresztül, gyakorlatilag reggeltől késő estig bombázták a meghívott újságíró csoport tagjait jól megszervezett programokkal és információkkal. Ezekből igyekszünk átadni némi summázatot, természetesen a teljesség igénye nélkül.
Nos, mielőtt rátérnénk az érdemi beszámolóra, hadd éljünk néhány közérdekű észrevétellel. Számos példaértékű gyakorlattal hívták fel magukra a figyelmet Izmirben, ám ezekből csak hármat emelnénk ki. Az első a feltűnően tisztaságra, illetve rendre való törekvésük (a közhiedelemmel ellentétben), amit korábbi privát útjaim során is tapasztaltam Isztambulban és Antalyában egyaránt. A másik a világszerte ritkaságnak számító humánus figyelmesség, miszerint a metropolisz járdáinak közepén félméteres szélességű műanyag sárga jelzősáv segíti a vakokat vagy a gyengébben látókat. S a harmadik: a forgalmasabb tereken kiemelten jelzik az ingyenes WI-FI internetes használatot, miközben öreg kontinensünkön a legtöbb hotelben e szolgáltatásért fizetnie kell a vendégeknek.
Egyébiránt azzal talán keveseknek mondok újat, hogy Törökországban mindenütt és minden Atatürkről szól, s nemcsak szobrok és fényképek hirdetésével adják meg a nagyvezérnek a neki járó tiszteletet, de néhol egész hegyoldal emlékeztet a személyi kultuszra. Na és az óriási nemzeti zászlók is erősítik a lakosság büszkeségét, identitását. Az aktuális politikában a vendéglátó kollégák információja szerint országukban mintegy három millió menekültet fogadtak be, döntő többségében Szíriából, és bő tíz százalékuk él Izmirben. A párórás városnézés vasárnapján néhol ugyan több volt a rendőr, mint a turista, de ennek ellenére normális életvitelről tudósíthatunk. Az emberek és a szolgáltatások korrektek, egyértelműen barátságosak a hazaiak mind a piacokon, mind bárhol az idegenforgalom kapcsán. Ezek után kövessük a tanulmányutunk állomásait.
Az első munkanapunkon az Égei Export Szövetség (Aegean Exporter’s Associations Union) tevékenységével ismerkedhettünk meg, amelyet 1939-ben alapítottak. Természetesen nekünk az agrárszektor volt érdekes, ám a legutóbbi kimutatásuk szerint több mint tíz milliárd dollár volt az exportált teljesítményük. A három legfontosabb kiállításuk: BIOFACH (Németország), FOODEX (Japán) és a FOODSHOW (USA). Évente márciusban megrendezik az úgynevezett innovációs összejövetelüket az intenzív fejlődésük érdekében. Egyébiránt a legfontosabb déligyümölcs termékeiket több mint 150 országba exportálják, habár mintegy tíz százalékos csökkenésről számoltak be az előadók. E témakörhöz szervesen illeszkedett az Izmiri Árutőzsde aktív működése, amelyet már 1891-ben megalapítottak, s jelenleg is a tengerpart egyik legpatinásabb eredeti épületegyüttesében végzik munkájukat. Sőt, tavaly óta már elektronikus platformon is lehetőség van itt tőzsdézni.
Egyébiránt Európában a legnagyobb exportőrnek számítanak, de világviszonylatban is helyet kaptak az első tízben. Öröm megjegyezni, hogy legutóbb Magyarország is megnyitotta e helyütt a kereskedelmi irodáját, s maga a prezentációnk programja is a magyar érdekeltségű Prezi cég jóvoltából készült. Mivel tavalyhoz viszonyítva mintegy húsz százalékot növekedett a forgalmunk, ezért indokolt a tíz nyelven működő jelenlétük.
A YASAR Group szlogenje – „Egy jobb életminőségért!” – jól tükrözi ars poeticájukat húsz nagy vállalkozás koordinálásával, akik egy híján húsz gyárban dolgozzák fel különböző termékeiket. Ezen belül a PINAR nagy márkanév az országban: 25 ezer tejtermelőjüktől zömében Észak-Ázsiába szállítják a minőségi áruikat óriási választékban, évente 18 millió tonna mennyiségben. A húsfeldolgozó üzemükben havonta százezer szárnyast és kétezer juhot dolgoznak fel a tengernyi halféle mellett. Természetesen bő két évtizede a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági rendszereket alkalmazzák a nemzetközi elvárásoknak megfelelően. Az ATAFEN/EGEVET (Kemalpasa megyében) cég 1988 óta az állatgyógyászatban szolgálja ki közel 3 ezer partnerét. Három kulcsszavuk profizmusukra utalva: termelés, szervizelés és marketing legmagasabb szintű összehangolása. Szinte az egész országot lefedik az általuk készített különböző vakcinák és antiszérumok. Elmondásuk szerint átlag felett áldoznak a kutatás és fejlesztés területén a hatékonyság érdekében.
Az ÖZER TÜRER juh és kecskefarm több mint négyezres állományához 150 hektárnyi terület tartozik, termékeik feldolgozását pedig kétszáz alkalmazottal végzik. Szövetségükben hétezren vannak, így érthetően termékeiket a megfelelő trendekhez igazítják.
A tulajdonos nevét viseli a TURKAY gépgyártó- és kereskedő cég, amely immáron bő fél évszázada tevékenykedik, méghozzá hat divízióban, négyszáz fővel. Gyártósorukon automatizált lézer technológiát alkalmazva állítják elő a piros színű, változatos talajművelő- és vetőgépeket, kaszáló- és bálázógépeket, valamint a betakarító eszközöket. Az elmúlt esztendőben mintegy hatvanezer erőgépet értékesítettek 45-75 LE kategóriában, két márkát képviselve (New Holland és Kubota).
A száz főt alkalmazó AGRICO/QUEEN kertészet szupermodern technológiája lenyűgözte a résztvevőket. A bruttó négy hektáron felállított üvegházak és fóliasátrak klimatizált asztalain ezrével sorjáztak a trópusi és mediterrán virágok. Szaporításuk komoly genetikai és nemesítői hátteret igényel, ezzel biztosítva a minőséget, amelyet mintegy százfős dolgozói létszám garantál. Merthogy zömében igényes piacra termelnek, elsősorban Németországba és Hollandiába. Csinos marketingesüket pedig az utóbbi országból „importálták”, akinek hitvese török származású. Ottlétünk ideje alatt is két kamion várakozott áruszállításra, ami bizonyítéka elismertségüknek.
A TARIS COOP.UNIO csaknem száz hektáron gazdálkodik, illetve termel szőlőt, amelyet mazsolaként exportálnak kapacitásuk bő 90 százalékában. A speciális technológia lényege: a megtermelt szőlőt fóliákra terítve szárítják, vízsugárban tisztítják, szárítják, majd elektromos automatizálással osztályozzák lézer szkenner segítségével – úgynevezett vibrációs vágóasztalon. Az 1985-ben alapított cég integrátorként piacvezetőnek mondható 14 szövetkezetével és 15 ezer tagjával. Egyéb termékeik: balzsam, szőlőolaj, halva és egyéb koncentrátumok. A mamut vállalkozás olívaolaj divíziója az ország legnagyobb és legöregebb csoportja (1913-ban alapították), csaknem 25 ezer taggal. Egyébiránt a szövetségüket az állam felügyeli, ami nagy biztonságot ad vásárlóiknak, akiknek a feladatuk: a finanszírozás, a szakmai tanácsadás és a marketing stratégiák terjesztése. Éves termelésük 60 ezer tonna, s félszáz országba exportálják ennek a tíz százalékát.
Az Ödemis megyében található BIRGI egy klasszikusnak mondható agrárvállalkozás, ahol több mint száz hektáron foglalkoznak növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, virágtermeléssel, valamint gyümölcstermesztéssel egyaránt. Viszont a Tire megye TITAR nevű állattartó telepén korszerű körülmények között tartanak F1-es tehénállományt, amelyhez kétszáz hektárnyi terület tartozik. A telepen 1200 számosállat napi átlagában harminc literrel számolnak egyedenként, míg az éves laktáció tízezer liter körül mozog. Az ágazat dolgozói létszáma félszáz.
A technológiájuk korszerűnek minősíthető, mivel DeleVal fejőrendszert és Fimax/Mastermix takarmánykiosztót használnak. Dicséretes az állam támogatási rendszere, ugyanis évente és tehenenként nagyjából húsz euróval járulnak hozzá a tej rentábilis önköltségének javításához.
Jut eszembe az április eleji demonstráció, a budapesti lánchídi gazdatüntetés, amikor is jóval az önköltséges (0,3 Euró/liter) ár alatt vették át a termelők tejét. A törökök pedig a 0,4 eurós árbevételi ár mellett élvezhetik a vissza nem térítendő támogatást.
Végül néhány mondat az 1993-ban alapított GIDA cégről: 600 dolgozó (főszezonban ezer fő tevékenykedik hétezer hektáron szövetkezetben, melynek lényege, hogy az itt gazdálkodó családok egyúttal a cégben is tulajdonosok. Ők több mint harminc országba exportálják a különböző déligyümölcs-félék feldolgozott termékeit, tavaly bő félszáz millió dollár értékben teljesítettek.
(Szalay Attila – Agrofórum Online)