A nyugati világ térhódításával a Halloween is egyre inkább helyet követel magának azokban az országokban, ahol korábban nem volt divat ezt az időszakot ily módon megünnepelni. Egyre-másra bukkannak fel a halloweeni dekorációk, ételek, programok – és most a dísznövények, amiket erre az ünnepi időszakra lehet venni, és ajándékba adni egymásnak.
Mert ugye, minden ünnepkörnek megvan a maga sava-borsa. És mivel a halloweeni ünnepkör a maga 2000 éves múltjára való tekintettel (amikor még Samhain ünnepének nevezték) a kísérteties, sötét dolgokat, na és persze a sütőtököt, a csokit, a lámpásokat és a temetőket vonzza, értelemszerűen olyan növényeknek enged teret, amelyek ehhez illően sötétek, baljós külleműek, és akár egy kissé hátborzongatóak.
Előtte azonban elárulunk egy titkot: ma már nem csak a sütőtököt, de például Írországban a sárgarépát és a burgonyát is kivájják, majd mécsest tesznek bele, így „apró” kísérteteket tudnak a kerítésekre, a bejárati ajtókba és a lépcsőkre ültetni, hogy ezekkel űzzék el a gonosz szellemeket. No, de most jöjjenek az ünnepkörhöz illő növények!
Lampionvirág (Alkekengi officinarum): A burgonyafélék családjába tartozó Lampionvirág (Physalis alkekengi var. franchetii) egy kicsit úgy néz ki, mint egy miniatűr tök (vagy egy miniatűr töklámpás). A növény csészelevelei a megtermékenyülés után 5 centiméteres lampionszerű piros képződménnyé nőnek össze, amelyek közepén egy mérgező, ám igen szemrevaló, azonos színű, 0,5-1 centiméteres bogyó termés fejlődik.
A leszedett ágak a narancssárga lámpásaikkal lenyűgözően mutatnak vázába, vagy asztaldíszbe rendezve, de szépek kötegbe kötve, ajtódíszként, vagy az utcai sütőtökös-szellemes dekorációk kiegészítőjeként.
A Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula) a harmatfűfélék (Droseraceae) családjába tartozó húsevő növény, amely teljesen ártalmatlannak tűnik, egészen addig a pillanatig, amíg bele nem repül valami a „szemébe”. Mert, hogy a növény leveleinek végén elhelyezkedő csapdák (amelyek édes illatot árasztanak) úgy festenek, mint egy kinyitott szem, hosszú szempillákkal – de a Halloween-rajongók ezeket „szörny-fogaknak” tartják, amelyek csak arra várnak, hogy lecsapjanak a gyanútlanul arra repkedő rovarokra.
A csapdák belsejékben érzékelőszőrök vannak, amelyek „riasztják” a növényt, ha az áldozat megérkezett. A levéllemezek ekkor fél másodperc alatt összezárnak, a foglyul esett rovar pedig belefullad az emésztőnedvekkel megtelő csapdába.
A csodálatos (angol) nevű japán vérfű (Imperata cylindrica ‘Rubra’) – hazánkban kevésbé ijesztő Alangfű néven szerepel a kertészetekben. Ez a növény az év őszbe fordulásával egyre vörösebbé válik, így idővel úgy néz ki, mintha vérbe mártották volna! Kísérteties és hangulatos kombinációt érhetünk el, ha Kígyószakáll (Ophiopogon planiscapus ‘Nigrescens’) koromfekete, fűszerű leveleivel párosítjuk.
A kanári sárkányfa (Dracaena draco) tulajdonosainak nem kell a paradicsomszószra hagyatkozniuk halloweeni csínytevésekhez, mivel ennek a Kanári-szigeteken őshonos lédús fának cinóbervörös nedve – az úgynevezett sárkányvér – a valódi vérre emlékeztet.
A denevérvirág (Tacca chantrieri) egy lélegzetelállító trópusi növény, amelynek virága pontosan úgy néz ki, mint egy denevér: fekete, bőrszerű, egészen meghökkentő küllemű, vélhetően ezért is nevezik a világ egyes tájain ördögvirágnak. Egyes kultúrákban védelmező hatású növénynek tartják, ezért szívesen veszik-adják ajándékként egymásnak az emberek.