A pettyeslevél, másik nevén szeplősarc azért különleges, mert minden szobanövény között az egyik legvidámabb összhatású. A Hypoestes phyllostachya Dél-Európában már akár egynyári növényként is kezelhető, de hazánkban inkább szobanövény vagy floráriumok növényeként ismert.

Ez a rózsaszín-tarka levelű növény inkább floráriumba való vagy nagyobb palackertbe. Madagaszkárról származik, és ez némiképp megmutatja alapvető igényeit is: fél méter magas, dúsan ágas félcserjeként él, melegigényes, fényigényes és páraigényes is. A sötétpiros erű, többé-kevésbé foltos vagy pettyes levelek együttese mellett a bíborlila virágok szinte jelentéktelenek, így nem is ez adja díszítő értékét.

Akkor szép, ha…

…szabadon lebeg? Nem, ezek nem Süsü pillangói, hanem a pettyeslevél akkor mutatja igazán szépségét, ha világos helyre tesszük. Árnyékos lakásban vagy félárnyékban elkezd felnyurgulni és levelei is elvesztik igazán szép színüket.

Származásából kiindulva sejthető, hogy melegigényes. Télen és nyáron is legalább a 20 Celsius-fokot igényli, és az ingadozó hőmérsékletre is rosszul reagál!

Ugyanígy a pettyeslevél hamar meg is fázhat, nemcsak a levegőtől, hanem az öntözővíztől is: mindig lágy és szobahőmérsékletű, meleg vízzel öntözzük.

Melyek a legismertebb tartási hibák?

Ha visszaolvassuk az előző sorokat, már volt pár olyan tartási hiba, amire ha jó előre odafigyelünk, könnyen elkerülhetjük.

A helytelen talajválasztás is a tartási hibák közé tartozik, például a pettyeslevél a tőzeges talajban fejlődik a legszebben.

Emellett alapvetően nem a sok vizet igényli, hanem inkább a magas páratartalmat, tehát télen főleg nem az öntözésen van a hangsúly, hanem a párásításon.