Vajon melyik lehet a világ legértékesebb fafajtája és minek köszönheti ezt a címet? Mennyibe kerülhet? Hány példány él még belőle és hol találhatóak ezek?
A világ legértékesebb, folyamatosan kitermelhető keményfája jelenleg a lombhullató, ám annál mesésebb lila virágokkal büszkélkedhet Paulownia lehet, amely évente akár 3 métert is növekedhet, végleges magassága pedig elérheti a 25 métert.
Ennek a fának olyan értékes a faanyaga, hogy egyetlen 365 cm hosszú rönkért akár háromezer dollárt (1 millió forintot) is kifizetnek, bárhonnan is szállítja le ezt az ember. A fa Kelet- és Dél-Ázsiában őshonos, de Kínában, Vietnámban, Észak-Laoszban, Japánban és a Koreai-félszigeten is megterem.
A Paulownia nemzetség az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül a Paulowniaceae családjába tartozik. A „Paulownia” nevet Philipp Franz von Siebold botanikus, természettudós adta a növénynek 1835-ben – a szóbeszéd szerint Anna Pavlovna Romanova nagyhercegnő iránti tisztelete jeléül, aki egyszer, a fa láttán kijelentette, hogy ennél szebbet soha életében nem látott.
A fa levelei hatalmasak, mintegy 40 centiméteresek (eltörpül mellettük az ember keze), virágai pedig szintén ilyen nagyok, de mesés bugavirágzatba tömörülnek és utánozhatatlan lila színben pompáznak.
A Paulowniáról úgy tartják, hogy „ellenáll a tűznek”, de ez ebben a formában nem igaz. Igen magas hőfokon gyúlékony, ami azt jelenti, hogy az égéspontja közel kétszerese a többi faanyagénak. A súlya feleakkora, mint általában a többi keményfa súlya.
Miután megszárad (ez néhány nap alatt bekövetkezik), nem vetemedik, nem repedezik meg vagy hasad el.
Jókora (30-40 cm-es) virágai kellemes illatúak, ízletes mézet adnak, amely legalább olyan népszerű és keresett termék, mint például nálunk az akácméz. Japánban évszázadok óta hangszerek, finom asztalosmunkák, de legfőképpen mesésen drága menyasszonyi ládák készítésére használják. Amerikában luxus repülők bútorait szörfdeszkákat, elektromos gitárokat és szaunafülke-szigetelést készítenek belőle.
Mivel olyan dinamikusan terjed, mint a gyomnövények és rendkívül magas a CO2-megkötő képessége, Kínában előszeretettel ültetik az utcákra, sőt, külön ültetvényeket szentelnek a fáknak, hogy ezzel is elősegítsék az ország levegőjének megtisztítását. A szén-dioxid-megkötés mennyisége a Paulownia fák esetében ugyanis 17 tonna/hektár/év, míg például egy átlagos magyarországi lombos fa esetében ez a szám legfeljebb 8-12 tonna/hektár/év.
A 19. században a Paulownia maghüvelyét csomagolóanyagként használták, kb. olyan funkcionalitással, mint ma a hungarocell golyókat. 1855-ben egy kínai teherhajó érkezett Floridába, eztán néhány évtizeden belül a Paulownia meghonosította az USA délkeleti részét.
Egy évszázaddal később, az 1970-es években felismerték a fa hasznosításának fontosságát, és néhány évtizeden belül a fát betakarították és Japánba exportálták. Az 1990-es évekre a déli erdőségekben gyakorlatilag megszűnt a csúcsminőségű Paulownia.
A Whitman Főiskola területén három Paulownia található. Egy vállalkozó kedvű polgár elültetett egyet a Rooks Parkban. Walla Walla-ban két Paulownia volt, ezek voltak az egyedüliek, amelyeket a városban találtunk (a pletykák szerint van egy harmadik is), és büszkén álltak egy üres telek előtt.
Aztán a tulajdonos, vagy a leendő építtető a járdát lerakta, kivágta a fákat, és otthagyta a helyükön a csonka töveket. Ez a botcsinálta fakivágás 2020 tavaszán történt. A járda, a facsonkok és az üres telek az átgondolatlan fejlesztés néma bizonyítékaként szolgálnak ma is.
