Haladó hagyományait ápolva, január 13-án, immár 15. alkalommal invitálta Martonvásárra az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja. Erre a napra hirdették meg ugyanis Győrffy Béla (1928-2002), az egykori igazgató, a magyar növénytermesztési kutatások nemzetközileg is nagyra tartott korszakos tudósának tiszteletére rendezett emlékülést.
A zord, téli időjárás, a közlekedés nehézségei dacára szép számú hallgatóság – családtagok, kollégák, tisztelők – gyűltek össze az intézet előadótermében, hogy a részesei legyenek a meghirdetett, születésnaphoz kötődő programnak.
Az ünnepi tudományos ülésen elnöklő Neményi Miklós akadémikus köszöntőjében a közelmúltban elhunyt Láng István, az MTA egykori főtitkárának alakját is megidézte, aki – a tudománypolitika meghatározó egyéniségeként és Győrffy Béla egyik legközelebbi pályatársaként – gyakran személyes emlékeivel fűszerezve vezette a korábbi emléküléseket.
A nap meghívott előadója, dr. Kismányoky Tamás, a Pannon Egyetem Georgikon Kar professor emeritusa „Győrffy Béla és a Tartamkísérletek – Keszthelyi párhuzamok” címmel olyan tudományos eredményeket gyűjtött csokorba, amelyek Martonvásáron Győrffy akadémikus nevével forrtak egybe, és amelyekkel a Balaton-parti universitas egyes növénytermesztési-agrokémiai kísérletei – más agroökológiai körülményeket reprezentálva, de – számos szakmai azonosságot mutatnak. Részletes, életrajzi leírásokban is gazdag előadásában Kismányoky professzor a logikai rokonságot hordozó 8 martonvásári és 8 keszthelyi kísérlet eredményei közül külön kiemelte a vetésforgó-kísérletekben mért több évtizedes tartamhatásokat. Záró gondolatában a jövő generáció egyik fontos teendőjére, a tartamkísérletek felelős megőrzésére hívta fel a figyelmet.
Balázs Ervin akadémikus, a kutatóközpont főigazgatója „Martonvásár jövőképe Győrffy Béla szellemében” című előadásában Győrffy akadémikusra, mint a martonvásári kultúr- és tudománytörténeti tradíciók megőrzőjére, továbbvivőjére is emlékezett. A főigazgató a Brunszvik-örökséget, a Beethoven-kultuszt és korábban az óvodapedagógiai hagyatékot egyaránt felelősséggel gondozó kutatóintézet tudományos jövőképét mutatta be a megjelenteknek. Az elkövetkező 1-2 év olyan fejlesztéseiről adott áttekintést, amelyek világviszonylatban is egyedülálló tudományos infrastruktúra megteremtésével korszakváltást indíthatnak el a hazai agrárkutatásokban. A fejlesztések első ütemében a Brunszvik park kialakítása mellett a Látogatóközpont létrehozásával olyan fórumot hoznak létre, ahol a gyermekek, a felnövekvő ifjúság számára interaktív módon teszik könnyebben megérthetővé, vonzóbbá a mezőgazdaságot, annak hétköznapi csodáit.
A második szakaszban a Kiválósági Tudás és Innovációs Központ részeként épül meg az a multifunkcionális, 10 000 négyzetméteres, korszerű üvegházat, ún. fenotipizáló platformot is magába foglaló kutatóépület, amely lehetővé teszi a Talajtani és a Növényvédelmi Kutatóintézetek korszerű elhelyezését Martonvásáron. Az új és a megújuló kutatóépületek egyebek mellett korszerű mikroszkópokkal, nagyfelbontású képalkotó technikákkal, képelemző rendszerekkel gazdagodnak majd, és a genomikai, proteomikai, nanotechnológiai és bioinformatikai fejlesztések új szintre emelhetik a martonvásári kutatások nemzetközi versenyképességét.
Az ünnepi konferencia zárásaként Balázs Ervin főigazgató a Győrffy család hölgy tagjait virágcsokorral köszöntötte, majd invitálta a megjelenteket a következő, két év múlva esedékes emlékülésre.
(Árendás Tamás – Agrofórum Online, Fotók – Vécsy Attila)
