A kalászos gabonák idei termesztése a legtöbb és legnagyobb felületen termesztett fajok esetében lassan már lezárul. Az őszi árpa már szinte mindenhol kombájn alá érett, és a betakarítást csak a nemrég leesett dús csapadékok miatt megemelkedett szem-nedvességtartalom hátráltatja még egy rövid ideig.
Hasonló a helyzet kenyérgabonánk, az őszi búza esetében is, és az őszi káposztarepce is sok helyütt már csak a betakarításra vár. Ugyanakkor a hosszabb tenyészidejű, illetve alapból később, a kenyérbúzák után betakarításra kerülő gabonák esetében még van a kórokozóknak keresnivalójuk. Ilyen gabona többek között a tavaszi árpa is.
Kényes és beteg növény
A tavaszi árpa nem tartozik a legkönnyebben megtermeszthető kultúrák közé. Ha igazán jó termést szeretnénk, akkor minél korábban, majdnem a hó elolvadása után el kell vetni, amely a nedves talaj és a talajelőkészítés nehézségei miatt sokszor szinte lehetetlen feladat. Ráadásul, hasonlóan az őszi árpához, ez a kultúra is rengeteg kórokozó étlapján szerepel meglehetősen előkelő helyen.
A tavaszi árpán fellépő parazita gombák nem csak a termés mennyiségét képesek drasztikusan csökkenteni. Ez a gabonaféle ugyanis fontos élelmiszeripari, pontosabban szólva söripari alapanyag.
A söripar ugyanakkor meglehetősen sok, szigorúan megkövetelt és ellenőrzött minőségi kritériumot fogalmaz meg az általa megvásárolt sörárpa beltartalmi mutatóival kapcsolatban. Söripari célra termelve a tavaszi árpa termesztése igencsak jövedelmező lehet.
Ugyanakkor, ha elbukik a termés a sörgyárak átvételi procedúráján, akkor az őszi árpától elmaradó mennyiségű termés takarmánynak felhasználva, értékesítve már egyáltalán nem biztos, hogy olyan jó üzlet a gazdálkodók számára.
A söripari célra termelt tavaszi árpa beltartalmi mutatói között a magas szénhidrát-tartalom és a minél alacsonyabb fehérjetartalom lényeges. Igen sok parazita gomba a fertőzése után kialakuló, ún. parazitogén légzés folyamán ezt az értékes szénhidrát-tartalmat használja fel először. Egy masszívabb gombás eredetű fertőzés így a sörárpa minőségét sokkal hamarabb teszi tönkre, mint hogy a termésben nagyobb veszteség keletkezne.
A jelenlegi helyzet
Napjainkban egy jelentős mértékű csapadékos perióduson vagyunk túl, amelyet egy erőteljes hőhullám követ a héten. A tavaszi árpák lombozata már teljesen kifejlett, így a pára és a felületi vízborítás a kialakuló fülledt nyári időjárási körülmények közt nagyon hosszú ideig fennállhat a lombozat belső levélszintjein.
A szemek most vannak a tejes érés és viaszérés stádiumában, azaz a szemek telítődése, a szénhidrátok és fehérjék beépülése most zajlik. Ebben az időszakban nem igazán előnyös a kórokozók fellépése.
Ugyanakkor az időjárási helyzet rendkívül alkalmas a lombozatot támadó kórokozók gyors és pusztító mértékű felszaporodására. Az árpa hálózatos levélfoltossága (Drechslera teres) már hetekkel korábban megjelent országszerte a tavaszi árpák levelein.
Ez a kórokozó rendkívül nagy pusztító erővel rendelkezik, nedvesség- és melegkedvelő. Nagyon gyors ütemű felszaporodására és ezáltal a lombozat szinte teljes mértékű elvesztésére most igencsak nagy az esély.
A hálózatos levélfoltosság mellett más kórokozók fellépésére is számítani kell. Az idei évben mind az őszi, mind pedig a tavaszi árpán eléggé gyakori volt az árpa törpe rozsdájának (Puccinia hordei) a megszokottnál nagyobb mértékű fellépése. Ez a kórokozó kisebb kártételre képes ugyan, mint a hálózatos levélfoltosság, de még bőségesen van ideje akár a teljes levélzet kolonizálására.
A felsorolt gyakori kórokozók mellett más parazita szervezetek fellépése is várható. Ilyen pl. a nem túl gyakori ramuláriás levélfoltosság (Ramularia collo-cygni), amely a hálózatos levélfoltossághoz hasonlóan igen nagy sebességgel képes kolonizálni, majd leszárítani akár a teljes levélzetet.
Gyakori és gondos szemlézés
A kórokozók fellépését, annak mértékét és veszélyességét csak a tavasziárpa-állományok gyakori és igen gondos, akár napi rendszerességű szemlézésével lehet megbízhatóan megállapítani.
Fellépésük esetén még a fertőzések elszabadulása előtt szükséges lehet az állományok fungicides védelme. Ne feledjük, hogy igen gyors terjedésre képes kórokozók is vannak a palettán, és a bekövetkező meleg napok során ezek terjedési sebessége csak nagyobb lesz.
Ugyanakkor a fungicides beavatkozás során most már érdemes lesz figyelni arra is, hogy a kiválasztott fungicid élelmezésügyi várakozási ideje ne legyen túlságosan hosszú, ne ütközzön a betakarítás várható idejével.
Amennyiben a védekezésre kiválasztott gombaölő szer dozírozásánál az engedélyokiratban „tól-ig” értékek vannak megadva, úgy erősen ajánlott a kezelés során a felső dózist alkalmazni.
Mind a hálózatos levélfoltosság, mind pedig a ramuláriás levélfoltosság „kemény” ellenfelek, így ellenük csak az engedélyezett legmagasabb dózis alkalmazásával érhetünk el kellő hatékonyságot.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
