A népi hagyomány szerint június 29., Péter, Pál napja az aratás kezdete. A tűzvédelem szempontból ezen időszak veszélyeztetettnek számít, hiszen évről évre nagy beavatkozó kapacitást köt le a tűzoltóságok körében. Tekintettel arra, hogy ezekben a hetekben az évszakra jellemző hőmérséklet, a vegetáció nedvességtartalma, valamint a gépek okozta kockázat összeadódik, jelentős méretű mezőgazdasági területeket, valamint nagyszámú mezőgazdasági gépeket érintő tűzesetek alakulhatnak ki.
A betakarítási munkálatok idején, országos szinten százas nagyságrendű az ilyen jellegű tűzesetek száma. A bekövetkezett káresemények Pest megyében is jelentős feladatokat jelent a készenléti állomány részére. Az ilyen jellegű tűzesetek megakadályozása érdekében a Katasztrófavédelem a korábbi évek tűzvizsgálati eredményeit feldolgozta, a beavatkozásokat elemezte, és az összegzett tapasztalatokat a mezőgazdasági ágazat szereplőivel megosztotta. Nem elhanyagolható tény, hogy a mezőgazdasági gépeken készenlétben tartott tűzoltó készülékekről két jogszabály is rendelkezik. A rendelet egyértelműen szabályozza, hogy milyen tűzoltó készülékkel kell ellátni a kalászos termény betakarítási munkálataiban részt vevő erő- és munkagépet. E szabályzók a tűzoltó készülékek vonatkozásában lefedik a tehergépjárműveket, mezőgazdasági vontatókat, lassú járműveket, valamint erő és munkagépeket. A munkagépek definíciójának halmazába beletartoznak a bálázógépek is.
Bálázógép tüzek kialakulásának jellemzői:
Az elmúlt évek adatait vizsgálva a bálázógépek kigyulladása elégséges információt szolgáltatott ahhoz, hogy meg lehessen határozni bizonyos szerkezeti kialakítású bálázók kigyulladásra való hajlamát. Egyértelműen megállapítható, hogy többségében a változó présterű hevederes bálázókra jellemző leginkább a kigyulladási hajlam. Abban az esetben, amikor a bálázógépek csapágyai elérték az „élettartamuk” végét, megszorulhatnak. A megszorult csapágy mechanikai súrlódásából adódó jelentős, sok esetben 1000 oC-os hőmérséklet is ki tud alakulni. Tekintettel a bálakamrában levő száraz szalma jelenlétére, aminek gyulladási hőmérséklete fajtától és nedvességtartalom függvényében megközelítőleg 300 oC, és a görgőkön futó gumi hevederekre, amelyek folyamatosan érintkeznek a felhevült felületekkel és normál üzemben is képesek felmelegedni, így minden feltétel adott lehet a tűz kialakulásához. Ha figyelembe vesszük, hogy a kezelőnek sokszor csak a tükörből van lehetősége figyelemmel kísérni a folyamatot, 1-2 perc alatt kialakulhat olyan tűz, aminek megfékezése a nagy mennyiségű gumi heveder jelenléte, a bála gyúlékonysága és az oltóanyag bejuttatásának körülményei miatt nagy kihívás elé állítja a gépkezelőt. Ezt követően a kezelőnek sok esetben egyedül kell intézkedni egyszerre a tűz oltásáról és a bálázó leakasztásáról. Több olyan esetet is ismerünk, ahol meglehetősen gyorsan észrevették a tüzet, azonnal be is tudtak avatkozni több, működő tűzoltó készülékkel és ennek ellenére sikertelen volt a bálázógép és a vele összekapcsolt traktor tüzének megfékezése.
Kombájntüzek kialakulásának jellemzői:
Pest megye területén a beavatkozó tűzoltó állománynak sajnos, a kombájntüzek témakörében is volt lehetőségük tapasztalatot szerezni. A kombájntüzek vonatkozásában a korábban bemutatott csapágy meghibásodási hajlam ebben a gépcsoportban is megfigyelhető. Azonban a kombájntüzek döntő többségében a motortér lett megjelölve a tűz keletkezési helyeként. Az esetek 75-80%-ában ősszel, a napraforgó aratása közben keletkeztek a tüzek. A napraforgó aratás közben jellemzően a motortérben lerakódott por gyulladt meg, és az meggyújtotta a környezetében levő gumi, műanyag alkatrészeket. A tűz terjedését nagymértékben segítette az üzemi hőmérsékletre melegedett, ekkor már könnyen gyúlékony olajszármazékok jelenléte (hidraulika olaj, kenőolaj stb). A tűz oltását nagymértékben akadályozta a kombájnok szerkezeti felépítéséből adódó magasan elhelyezett, zárt motortér megközelítése, valamint az oltóanyag megfelelő hatású bejuttatása. Ebben az esetben is megfigyelhető, hogy a kezelő a poros környezetben sokszor csak későn vette észre a kezelőfülke mögötti motortérben kialakult tüzet. Ugyancsak jellemző volt, hogy a tűzoltó készülékek használata ellenére is a tűz oltására tett kísérlet sok esetben sikertelennek bizonyult. A kombájnok kora tavaszi felújítási, karbantartási munkái a folyamatos üzem miatt az aratási szezon végéhez közelítve egyre jobban veszítenek jelentőségükből. A vizsgálat során megfigyelhető volt több olyan kombájntűz is, ami gyártmányra/típusra visszavezethető, azonban nem volt megállapítható, hogy típushibáról, vagy a nagy számok törvénye szerinti jelenségről van szó, így csak az általános következtetéseket lehetett levonni. Ami viszont minden kétséget kizáró módon körvonalazódott, hogy a rendkívüli nagy kockázatot a napraforgó aratási időszakban a karbantartás, tisztántartási feladatok elmulasztása jelenti.
Traktortüzek kialakulásának jellemzői:
A traktorokat (mezőgazdasági vontatókat) érintő tűzesetek vizsgálatánál döntő többségében elektromos meghibásodásra utaló körülmények lettek rögzítve. Ennek az oka feltételezhetően onnan ered, hogy a nagy számban előforduló, jellemzően húsz évnél idősebb traktorok esetében az elektromos rendszer – vélhetően többször javított – vezetékeinek szigetelése elöregedett, az üzemszerű rezgésektől a vezetékek és az azok rögzítésére szolgáló elemek megkoptak, eltöredeztek, és ez lehetőséget biztosíthat egy esetlegesen zárlat kialakulásához.
Nagyon fontos, hogy fel kell készíteni a dolgozókat a betakarítási és aratási munkálatok tűzvédelmi, illetve munkavédelmi ismereteiből. Megelőzésként szolgál a gépek, tűzoltásra szolgáló berendezések karbantartása, illetve a telephelyek tűzivíztározóinak, a vízszerzési helyek akadálytalan megközelítésének biztosítása. Érdemes meggyőződni az oltóvizet szolgáltató berendezések, valamint tartozékaik és szerelvényeik üzemképességéről. Fontos és elengedhetetlen a szabályok betartása, betarttatása, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés.
(Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)
