A szeder gyakori gombás és bakteriális fertőzései

A szeder leggyakoribb gombás és bakteriális fertőzései a következők:

Antraknózis (fenésedés)

• Tünetek: Apró, lila vagy vörös, kerek elváltozások a vesszőkön, amelyek megnagyobbodnak, és a közepükön szürke, repedezett, megsüllyedt felület alakul ki. Az elváltozások pereme megemelkedik és lilássá válik; az elváltozások nagy, elszíneződött területeket alkotnak. A vesszők végül megfásodhatnak és elpusztulhatnak.
• Ok: Gombás fertőzés
• Tudnivalók: A gomba a beteg vesszőkben telel át. A betegség kialakulásának kedvez a hosszan tartó nedves időjárás és a túlzásba vitt, felülről történő öntözés.
• Kezelés: A betegség terjedésének megfékezésére a kertben a következő mezőgazdasági módszerek alkalmazhatók: a nitrogéntrágya túlzott mértékű alkalmazásának elkerülése, a növényeket körülvevő területek gyommentesítése, a felülről történő öntözés elkerülése és a csak napközbeni öntözés, valamint a növények délutáni száradásának biztosítása. A nagyobb területeken termesztett növények esetében a termelők gombaölő szereket alkalmazhatnak.

Szeder-mozaik

• Tünetek: A virágok torz szirmokkal és megnagyobbodott csészelevelekkel rendelkeznek, ami egy kettős virág benyomását kelti. A ki nem nyílt virágok megnagyobbodtak és a szokásosnál vörösebbek. A hajtásokon rendellenes burjánzások lehetnek; a fertőzött ágakon nem képződik gyümölcs.
• Ok: Gombás fertőzés
• Tudnivalók: A vadon termő szeder a betegség hordozója lehet. A nem fertőzött vesszők virágai a fertőzött vesszőkön lévő virágoktól fertőződhetnek meg, és a következő évben jelentkeznek a tünetek.
• Kezelés: A betegség elleni védekezés leghatékonyabb módszere az ellenálló szederfajták használata. Ha a növények már fertőzöttek, de a betegség még nem súlyos, akkor a rendellenes virágzatot el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Az elöregedett vesszőket a betakarítás után szintén azonnal el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A gombaölő szerek alkalmazása korlátozhatja a kártételt. A betegséget úgy is le lehet küzdeni, hogy a termést csak két egymást követő évben takarítják be, a köztes években a növények föld feletti részét teljesen megsemmisítik. A telepítést ketté lehet osztani, hogy minden évben legyen egy termés, míg a másik felét visszavágják. Mivel szövetnedvvel is képes terjedni, így a levéltetvek elleni védekezésre is gondot kell fordítani.

Szürkepenész vagy szürkerothadás

• Tünetek: A vesszők kifehérednek, és fekete színű, lapos termőtesteket képeznek, amelyeken szürke micélium és spórák fejlődnek. A virágok megfertőződhetnek, és a gomba megfertőzheti őket. A gyümölcsökön a fertőzött fürtökön vizenyős rothadás alakulhat ki, amelyet szürkésbarna gombastruktúrák váltanak fel; ha a bogyók a tőkéken maradnak, összezsugorodnak.
• Ok: Gombás fertőzés
• Tudnivalók: A szürkepenész kialakulásának a hűvös és nedves körülmények kedveznek, a gyümölcs fizikai sérülése növeli a fertőzés valószínűségét.
• Kezelés: A tőkék körüli légáramlás elősegítése rácsos szerkezetek használatával. A növények túlzott trágyázásának elkerülése. A betegség ellen védelmet nyújtó gombaölő szerek használhatók, amelyeket 7-14 napos időközönként kell alkalmazni a korai virágzástól egészen a betakarításig.

Szeder-sárgarozsda (Kuehneola uredinis)

• Tünetek: A fertőzött növény vesszőin és levelein apró, citromsárga színű gócok jelennek meg. A betegség előrehaladtával a fertőzött vessző repedezett és kiszáradt, míg a levelek foltosak lesznek és kiszáradnak.
• Ok: Gombás fertőzés
• Tudnivalók: Nem szisztémás betegség.
• Kezelés: A fertőzött vesszőket és leveleket le kell vágni és el kell égetni. Fontos, hogy az állomány ne legyen túl sűrű, ügyelni kell, hogy ne kerüljön tartósan párás környezetbe. A töveken lévő vesszők számát is korlátozni kell – ez a termések kinevelése végett is fontos. Ugyanígy fontos a gyomok kordában tartása is, hiszen ezek elszaporodása is elősegíti a párás környezet kialakulását. Emellett kontakt hatású gombaölő szereket is bevethetünk.

Szeder-rozsda (Phragmidium rubi)

• Tünetek: Az új hajtások gyengék és szálkásak, és nincsenek tüskéik. A levelek satnyák, torzak és sápadt színűek; a levél alsó részén viaszos gócok alakulnak ki, amelyek narancssárgára és porszerűvé válnak. A fertőzött levelek végül lehullanak a növényről.
• Ok: Gombás fertőzés
• Tudnivalók: A vadon termő málna- és szederbokrok a betegség hordozói lehetnek; a gomba a gazdanövényben telel át.
• Kezelés: A fertőzött növényeket maradéktalanul el kell távolítani; a termő vesszőket a betakarítás után meg kell metszeni és el kell égetni. A lombozat körüli légáramlást metszéssel kell javítani. A rozsda terjedése a gombaölő szerek alkalmazásával minimalizálható, amikor a narancssárga spórák termelődnek. Megfelelő kezelés esetén a betegség általában nem súlyos.

Lisztharmat

• Tünetek: Világoszöld színű klorózisos foltok a lombozaton, amelyek később szürke poros foltokká alakulnak. A levelek megcsavarodhatnak vagy eltorzulhatnak. Ha a fertőzés súlyos, a hajtások fonnyadtak lehetnek, a levelek felfelé kúposodnak.
• Ok: Gombás fertőzés
• Tudnivalók: A gomba a rügyeken vagy a vesszők felületén telel át; a betegség kialakulásának kedvez a meleg, száraz időjárás.
• Kezelés: Amennyiben köztudott, hogy a lisztharmat problémát jelent egy adott területen, akkor kerüljük a fogékony fajták telepítését.

Baktériumos gyökérgolyva

• Tünetek: A föld feletti vesszőkön és ágakon vagy a gyökereken lévő gócok. A gócok felülete érdes és szivacsos szerkezetű; a gócok érés közben elsötétedhetnek és repedések keletkezhetnek; a gócok nem, vagy csak kis mértékben befolyásolják a növekedést, de a növények életerejének csökkenését és pusztulását okozhatják.
• Ok: Baktérium
• Tudnivalók: A baktériumok leggyakrabban a metszés vagy a szél okozta sérüléseken keresztül jutnak be a növénybe. A baktérium hatására a növényben differenciálatlan növényi sejtek szaporodnak el, amelyek gócokat képeznek.
• Kezelés: Legalább három évig kerülni kell az olyan területekre történő telepítést, amelyekről ismert, hogy már fertőzöttek. Ha fertőzött növényt találunk, azonnal el kell pusztítani.

^{(Forrás: https://plantvillage.psu.edu/topics/blackberry/infos)}