25℃ 17℃
június 20. Rafael, Dina
Növénytermesztés

Az emberi vizelet is alkalmas lehet műtrágyának

ScienceDaily

Egy új tanulmány szerint a talajban élő baktériumközösségek ugyanolyan ellenállóak az emberi vizelettel szemben, mint a szintetikus műtrágyákkal szemben – így újrahasznosítható lehet mezőgazdasági növények műtrágyájaként.

A friss vizelet 95%-ban vízből áll, a fennmaradó 5% pedig aminovegyületekből, például karbamidból vagy kreatininből, szerves anionokból és szervetlen sókból. Tehát a vizelet a növények növekedéséhez szükséges, biológiailag hasznosuló tápanyagok és mikrotápanyagok forrása.

Az eredmények szerint az egy évig tárolt vizelet még nagy dózisban alkalmazva is kevés hatással volt a talaj baktériumközösségére, és minimális változást okozott a talaj pH-értékében és sótartalmában.

Környezetszennyezés helyett újrahasznosítás

A kutatók azonban felfedezték, hogy a vizelettel történő trágyázás megnövelte a nitrifikáló és denitrifikáló baktériumcsoportok relatív mennyiségét a szintetikus trágyához képest – ami azt jelenti, hogy a vizelettel történő trágyázás során több nitrogén-oxid keletkezhet. Ezzel, illetve a megnövekedett sókoncentrációval kapcsolatban további vizsgálatokra van szükség.

A kutatás rávilágít az emberi vizelet újrahasznosításában rejlő lehetőségekre a mezőgazdasági fenntarthatóság fokozása, a szennyvízszennyezés és a szintetikus műtrágyáktól való függőség csökkentése érdekében. A tárolt vizelet biztonságosan alkalmazható a növény–talaj rendszerben anélkül, hogy negatívan befolyásolná a talaj mikrobiomját.

A talaj mikrobiomjára nem ártalmas

Nagy érdeklődés övezi az emberi vizelet növényi trágyaként való újrafelhasználását, de ebben a tanulmányban vizsgálták először, hogy a vizelet hogyan befolyásolja a talajfunkciókat és a mikrobiális közösségeket. A tudósok spenótkultúra tápanyagpótlását végezték két különböző dózisú, humán vizeletből kinyert és tárolt anyaggal, és ezt hasonlították össze egy szintetikus műtrágyával végzett kezelés és egy trágyamentes, vízzel végzett kezelés hatásával. A kísérletet négy talajtartályban, üvegházi körülmények között végezték.

A 12 hónapig tárolt vizeletben megfogyatkozott a mikrobiom, de kevés gyakori törzset azért tartalmazott. A vizelet több hónapos tárolása és az ennek következtében megnövekedett pH-érték (a friss vizelet esetében 6,5 helyett körülbelül 9) és a szabad ammónia koncentrációja elegendőnek bizonyult a legtöbb emberi patogén baktérium inaktiválásához és az extracelluláris DNS lebontásához.

A talajlakó baktériumközösségeket nem befolyásolta a vizelettel történő trágyázás, ami az élőlénycsoportok mindössze 3%-ára volt hatással. A vizelet magas sókoncentrációja pedig alig volt érzékelhető hatással a baktériumközösségre.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Szója, ami „beszél”: érzékelők figyelik az egészségét

2025. június 15. 13:10

Szenzorokkal „megszólal” a szója: amerikai kutatók olyan eszközöket fejlesztettek, melyek a növények állapotát közvetlenül mérik.

Burgonya fókuszban – jövőépítés nemzetközi szemlélettel

2025. június 4. 16:10

A burgonya világnapjához kapcsolódó szakmai konferencián hazai és európai szakértők vitatták meg a termesztés, kereskedelem és fogyasztás aktuális kihívásait és lehetőségeit.

Globális felmelegedés: veszélyben az élelmiszernövények

2025. május 12. 08:10

A felmelegedés miatt a legfontosabb élelmiszernövények fele veszélybe kerülhet világszerte, főleg az alacsonyabb övezeteken.

Erősödik az RAGT: felvásárolta a Deleplanque Csoportot

2025. május 3. 16:10

A francia RAGT lezárta a Deleplanque Csoport felvásárlását, ezzel tovább bővíti vetőmag-portfólióját és megerősíti európai jelenlétét.

Miről ismerhető fel a jó minőségű műtrágya?

2021. november 23. 10:31

A modern röpítő tárcsás műtrágyaszórók a másodperc egytized része alatt gyorsítják fel a szemcséket 150 km/h sebességre. Ilyenkor a műtrágya szemcséket rendkívül nagy mechanikai erőhatás éri. Azon műtrágyák, melyek nem képesek ezt az extrém behatást kibírni, kedvezőtlenül befolyásolhatják a termés mennyiségét és minőségét. A műtrágyák fizikai tulajdonságai ugyanis nagymértékben befolyásolják a szórhatóságot és szórásképet. Kerek, sima, kemény és nehéz szemcsék – ezek azok a tulajdonságok, melyek szükségesek az optimális kijuttatáshoz.

Magas búzahozam – hatékony tápanyag-utánpótlás

2022. március 16. 07:37

A sikeres búzatermesztés a gondos tervezéssel kezdődik. A növények fejlődése szempontjából legfontosabb a harmonikus tápanyagellátás. Ősszel vetés előtt lehetőleg jó minőségű, granulált komplex műtrágyát érdemes kijuttatni. A tavaszi fejtrágyát pedig osztott adagokban, a növény igénye szerint kell adagolni.

Akik még nem döntöttek

2020. március 10. 10:48

Azoknak a kukorica- és napraforgó-termelőknek szeretnék néhány szakmai érvet és terméket ajánlani, akik még nem döntötték el, milyen komplex műtrágyát akarnak tavasszal kijuttatni növényeik tápanyagszükségletének kielégítésére. Ne csak az ár legyen meghatározó! Fontos szempont, hogy a kiválasztott műtrágya a kezdeti időszaktól tudjon tápanyagot biztosítani a növényeinknek. Ezt egy vízben jól oldódó termékkel tudjuk elérni.

Milyen fontos feladataink vannak tavasszal a gyep ápolása során?

2025. március 16. 04:36

Újdonsült kerttulajdonosként fordulok Önökhöz egy kérdéssel. Milyen fontos feladataink lehetnek tavasszal a gyep ápolásával kapcsolatban?