A közelmúltban Ausztriában, Seefeld in Tirolban vendégeskedtem egy barátnőmnél. A környéket járva, a Rosshüttére felkapaszkodva a táj emblematikus elemeit, a teheneket már nem láttam, hiszen a lehajtásuk a hegyi legelőkről a téli szállásra megtörtént, helyettük viszont (kis túlzással) lépten-nyomon alpakákba botlottam.
Az, hogy mégsem érzékeltem rosszul a mennyiségüket, akkor bizonyosodott be, amikor rákattintottam az osztrák alpaka szövetség (Alpaca Association Austria) oldalára, ahol többek között egy térképet találtam, amelyen a szervezet tagjainak elérhetősége és a számuk szerepel.
Eszerint, jelenleg mintegy 170 helyen 1400 állatot tartanak. Az alpakák alkalmazása a 21. század Ausztriájában pedig számos érdekes formát öltött. Így például lehet
alpaka-jógán részt venni, Kelet-Stájerországban
az Alpakahof Mitterdorf farmon. Az érdeklődők meghatározott időpontokban felkereshetik a gazdaságot, ahol a megszokott programok mellett jógaórák is várják őket.
Ez nem termekben történik, mint az megszokott, hanem a szabadban, ráadásul barátságos alpakák társaságában. A farm tájékoztatása szerint a gyakorlást elősegítik, ugyanis az állatok kommunikációja leginkább zümmögéssel jellemezhető, ez pedig remek hátteret teremt az ászanák gyakorlásához.
Lehet alpakákkal sétálni városokban
Azoknak, akik szeretnének lassítani a rohanó tempóból, az osztrákok alpakasétákat, -túrákat ajánlanak. Erre az ország számtalan helyén, így pl. a felső-ausztriai Duna-régióban is van lehetőségük. A barokk hangulatú Schärding am Inn városában testközelből tapasztalhatják meg, hogy az alpakákat tényleg semmi nem tudja megzavarni.
Vagy egyszerűen lehet alpakák társaságában pihenni, mint azt Seefeld in Tirolban is megtapasztaltam.
Miután kiálmélkodtam magam azon, hogy szomszédjaink mennyire más problémákkal küzdenek, mint mi itthon nap mint nap, a kíváncsiságtól hajtva elkezdtem tüzetesebben utána kérdezni ennek az alpakakultusznak.
És egy igen, egy jól kiépített, fenntartható üzleti modellt találtam a sétáltatás, jóga, rajzolás, pihenés stb. mellett.
Mielőtt azonban erre rátérnék, jöjjön egy rövid jellemzés a főszereplőimről.
Az alpakát a dél-amerikai indiánok háziasították, jelenlegi ismereteink szerint a vadon élő vikunyából. A párosujjú patások rendjébe és a tevefélék (Camelidae) családjába tartoznak, így rokonai a láma, a vikunya és a guanakó, de a kétpúpú és a dromedár teve is.
Dél-Amerikában elsősorban a gyapjúja és a húsa miatt tartották, tartják. Súlya elérheti a 80 kg-ot, testmagassága 100 cm, de a hosszú nyaka miatt gyakorlatilag egy magasságban van velünk. Kérődző állatok, a gyomruk három részből áll.
Két megjelenési formája ismert, a Huacaya a legelterjedtebb, gyapjúja rövid szálú, tömött és meleg tapintású. A Suri ritkább, gyapjúja hosszúszálú, egyenes, könnyebben megmunkálható. Mindkét gyapjú keresett, de a Suri alpakáké az, amely inkább.
Eredeti élőhelyükön hozzászoktak a zord feltételekhez. Ma már a több mint 40 éves tapasztalat jól tükrözi, hogy az állatok megfelelő tartási körülmények között remekül érzik magukat Európában is.
És akkor jöjjön az üzleti modell, amely jó a gazdának, jó a cégnek és még az alpakának is.
A Grüne Erde egy osztrák vállalat, amely ökológiai, fenntartható és fair trade (szociálisan tisztességes termékek) előállítására és kereskedelmére szakosodott. A vállalatnak három saját gyártóüzeme van Ausztriában, valamint 14 üzlete Ausztriában és Németországban.
Termékeik között találhatunk bútorokat, matracokat, alvás- és lakástextíliákat, ruházati termékeket, natúrkozmetikumokat. Ez a Kft. és az AAA (Ausztriai Alpaka Szövetség) talált egymásra egy, ma már több évtizedes múltra tekinthető projekt keretében, így a biogazdaságok által előállított magas minőségű alpakagyapjút használják fel az ágyneműikhez.
Az alpakákat tavasszal nyírják a gazdák, ez a kor, a nem és a származás függvényében állatonként körülbelül 3-6 kilogramm gyapjút jelent. A szálakat a tenyésztő vagy a tulajdonos előzetesen megtisztítja, majd a gaspoltshofeni (Ausztria) AAA központba szállítja.
Ott a nyers gyapjút megvizsgálják, lemérik és összeválogatják. Az előválogatott gyapjút a helyszínen, szárítógéppel megtisztítják a durva szennyeződésektől és portól. A finom szálakat ezután egy partnercég, egy stájerországi gyapjúfeldolgozó üzem dolgozza fel, a gyapjút környezetbarát módon mossák, majd szárítják.
A megmaradt csomókat meglazítják, a szedést követően a tiszta és természetes nyers gyapjú készen áll a kártolásra, amelynek során a szálakat összedolgozzák, párnák, paplanok és matracok készülnek ott helyben belőlük.
A cég a termelőknek két részletben fizet, a megállapodott összeg 70%-át nyáron, a fennmaradó részt pedig a feldolgozást követően.
Haza és alpaka
Magyarországon például „a Rábaköz szívében”, Jobaházán foglalkoznak alpakatartással, tenyésztéssel és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokkal. A Demjén családi gazdaság oldalára ellátogató érdeklődők, jelenlegi és jövőbéli tulajdonosok és tenyésztők számos információval gazdagodhatnak.
Ezt a virtuális látogatást – a képeket nézve – célszerű egy személyes találkozással folytatni.
