Agrárközélet

Szibéria a szemünk láttára válik mezőgazdasági nagyhatalommá?

Agrofórum Online

A Föld éghajlata változik, ez ma már mindenki számára egyértelmű. Oroszország mezőgazdasági területeket nyerhet azzal, hogy az északi régió időjárása növénytermesztésre alkalmassá válik. De azért a helyzet mégsem ilyen egyszerű, sem Oroszországban, sem másutt. Az Agrarheutén jelent meg egy érdekes elemzés arról, hogy jól jár-e Oroszország a klímaváltozással.

Egyre több helyen lehet arról olvasni, hogy az emberiség elszalasztotta a 1,5 fokos célt. Most már nincs mit tenni, fel kell készülni a drasztikus éghajlatváltozásra és egyesek szerint akár a civilizáció összeomlására is.

Mi az a másfél fokos cél?

A 1,5 Celsius-fokos felmelegedés egy olyan határ a tudósok szerint, amelyet átlépve visszafordíthatatlan folyamatok indulnak meg a Földön. Ez volt tehát a vészharang, amelyet megkongattak, és ennek hatására fogtak össze a fejlett országok annak érdekében, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat érdemi mértékben csökkentsék. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy ezek az erőfeszítések nem vezetnek eredményre, és 2-3 Celsius-fokos átlagos felmelegedés várható az évszázad közepére-végére.

Ez a vegetációs zónák eltolódását okozza, és a folyamatot Magyarországon napjainkban is megfigyelhetjük. A régi nagy kultúráink sorra bedőlnek, például alig van már burgonyatermesztés, a kukorica helyzete is egyre romlik, de beszélhetünk arról is, hogy régi jelentős gyümölcskultúrák, mint amilyen mások mellett a málna volt, termesztése gyakorlatilag megszűnt.

Ugyanakkor Oroszország jó helyzetben érzi magát, mivel Szibériában új termőterületek alakulhatnak ki. Globális szempontból azonban a mezőgazdasági termelékenységben bekövetkező veszteségek meghaladják az előnyöket, és Oroszországnak is vannak olyan részei, amelyek biztosan a globális felmelegedés vesztesei lesznek. Nem biztos, hogy a nagyhatalom számára a végső mérleg pozitív lesz.

Fagyos földből búzatermő terület

Oroszország búzatermelése globálisan jelentős. Az orosz export a 2023/24-es szezonban 55,5 millió tonnára emelkedett, és ezzel 25%-ra növelte részesedését a globális búzaexportból. Az ország legtermékenyebb termőterületei az Észak-Kaukázus és a Feketeföld régió, de a Volga, az Urál és Nyugat-Szibéria is többletet termel.

A Feketeföld régiótól, amely nevét a régió termékeny feketeföldjéről (csernozjom) kapta, északra (nagyjából az északi szélesség 54° és 60° között) az éghajlatváltozásnak pozitív hatásai várhatók. Egy 2022-ben készített tanulmány szerint a termesztési időszak meghosszabbodása és a magasabb hőmérséklet itt a jövőben jelentősen magasabb terméshozamokat tesz lehetővé.

A még északabbra (a 60. szélességi fokon túl) fekvő területeken a felmelegedés akár drasztikus változásokat is hozhat, és új termesztési lehetőségeket nyithat. A szubarktikus éghajlat várhatóan 2071 és 2100 között meleg és meleg kontinentális éghajlatra változik; az Egyesült Államok búzatermő területéhez hasonlóra. A permafroszt zsugorodni fog, és egy részre növénytermesztésre alkalmassá válhat.

A vesztes régiók sora is hosszú

Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk, szem előtt kell tartani a más termesztési régiókra vonatkozó problémákat és következményeket is. A jelenlegi fő termesztési területeken, Oroszország déli részén a negatív hatások dominálnak.

 Az évtizedenkénti 0,4-0,5 °C-os felmelegedés ebben a régióban jóval meghaladja a globális átlagot. A kora nyári hőség és a vízhiány fokozódása csökkenti a terméshozamokat, különösen a nyári kultúrák esetében. Tanulmányok szerint a búzatermés 15%-kal magasabb lenne az éghajlatváltozás nélkül. Ez azt jelenti, hogy az időjárás okozta éves termésingadozás már ma is nagy, és valószínűleg tovább fog növekedni.

Nem biztos, hogy az északi irányú terjeszkedés ellensúlyozhatja a kockázatokat és a terméshozamok csökkenését. Hiszen ott sem könnyű termeszteni. Előbb infrastruktúrát kell létrehozni és nagy területeket szántófölddé alakítani. A magasabb hőmérséklet ellenére a szélsőségek továbbra is fennmaradnak: a késői fagyok és a nyári aszályok is veszélyeztetik a terméshozamokat északon. Ehhez járulnak még a permafroszt elvesztésének ökológiai következményei.

Az állattenyésztéssel is bajok várhatók

Ugyanez vonatkozik az állattenyésztésre is. Pozitívum, hogy az enyhébb tél és a hosszabb tenyészidőszak miatt az északi régiókban hosszabb ideig lehet legeltetni, és a legelőterületek olyan régiókra is kiterjednek, amelyek korábban túl hidegek voltak. Ami azonban északon jobban működik, az délen rosszabbul: a déli régiókban az állatállományt érő hőstressz fokozódása várható.

Ezenkívül a gyakoribb aszályok és szélsőséges időjárási események hatással lehetnek a takarmánytermelésre. Végül pedig a magasabb hőmérséklet miatt a betegségek és a paraziták is elszaporodhatnak.

Mindazonáltal Oroszország pragmatikusan közelíti meg az éghajlatváltozást. Politikájával kevésbé az éghajlatvédelemre, mint inkább az éghajlatváltozás potenciális gazdasági előnyeire összpontosít. A hangsúly az alkalmazkodáson van, nem pedig a megelőzésen.

Globálisan több vesztese lesz az éghajlatváltozásnak

Oroszország mellett a világ más országai is új termőterületekben reménykednek: Kanada, Skandinávia, Alaszka (USA), Mongólia és Kína. Ám a potenciális nyereségek valószínűleg nem képesek pótolni azt, amit más országok a mezőgazdasági termelékenységben veszítenek.

A Szaharától délre fekvő Afrikában például az évszázad közepére hatalmas terméscsökkenés várható, 22% a kukorica és 17% a köles esetében. Dél- és Délkelet-Ázsiában jelentős terméscsökkenés fenyeget, különösen a rizs esetében. Ugyanakkor a kártevők okozta veszteségek minden plusz egy Celsius-fokkal 10-25%-ot emelkedhetnek.

Mindent egybevetve az éghajlatvédelem a mezőgazdaság számára is észszerű befektetésnek tűnik.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mire számíthatnak az amerikai gazdák Trump elnöksége alatt?

2024. november 12. 13:10

Donald Trumpot választották meg az Egyesült Államok 47. elnökének. Mit várhatnak tőle az amerikai mezőgazdasági termelők?

4 ok, amiért a kőris jobb tűzifa, mint a híre

2024. november 3. 10:10

A tűzifafajok közül a kőrisnek nincs jó híre. Pedig számos érv szól amellett, hogy éppen ezt a keményfát használjuk a kályhában vagy kandallóban.

Ha az istállóban elszaporodnak a patkányok: irtás csalétekkel

2024. október 25. 16:10

A gazdaság a patkányok számára maga a mennyország, tele búvóhellyel és táplálékkal. Sok esetben csak patkányirtással tudunk ellenük védekezni.

Meghatározták a 2027-es uniós agrárreform főbb pontjait

2024. október 24. 16:10

Az uniós mezőgazdasági miniszterek megegyeztek a 2027-ben esedékes uniós agrárreform legfontosabb pontjaiban.

Klímaváltozás: kihívások és lehetőségek a mezőgazdaságban

2018. november 30. 14:33

A mezőgazdaság – azon belül a növénytermelés – a globális klímaváltozás okozta időjárási szélsőségeknek a legnagyobb mértékben kitett nemzetgazdasági ágazat. Magyarország klimatikus és talajadottságai kiválóak a magas színvonalú, hatékony mezőgazdasági termelésre. Az újabb és újabb növényfajtákban rejlő nagy potenciális termőképesség elérését azonban számos hatás gátolhatja, melyek közül az időjárás okozta veszteségek a legjelentősebbek.

Csomagolóanyag növényekből

2022. július 6. 16:40

Szerkezetének köszönhetően az új műanyag kémiailag is újrahasznosítható.

A kukorica az éghajlatváltozás tükrében

2018. december 31. 05:36

Az éghajlatváltozás már hazánkban is érezhető jelenség. A kukorica termesztése szempontjából a hőmérséklet emelkedését akár pozitív hatásnak is elkönyvelhetnénk, ugyanakkor a csapadék szélsőséges eloszlása, a hőhullámok és aszályos időszakok gyakoribb megjelenése már árnyalja ezt a képet.

Van, ahol kedvezően hat az éghajlatváltozás a paradicsom termesztésére

2023. október 6. 14:10

„Télen a talajt méteres hótakaró fedi. Nyáron és ősszel azonban dúsan terem rajta a napsütésben érő paradicsom. Nincs finomabb egy olyan paradicsomnál, amelynek gyökerei a termékeny, szabad földből táplálkoztak, és amelynek leveleit lágyan ringatja a hegyek felől fújó szellő” – jelentette ki Antoine Daccache, akinek a paradicsomföldjei 1500 magasan fekszenek a Libanoni-hegységben.