Mint az egyik legkorábbi és legegészségesebb C-vitamin-forrás, a zöldhagyma – újhagyma néven is ismert – sokak által szívesen fogyasztott csemege. Fóliával rendelkező kisebb gazdaságokban egyszerű módszerekkel, fűtetlen körülmények között is megtermeszthető.
Rövid tenyészidejéből adódóan korán kikerül a fóliasátorból, utána még a melegigényes zöldségfélék (paprika, paradicsom, uborka, padlizsán) ültethetők.
A környezettel szemben, így a klimatikus tényezők és a talajtulajdonságok iránt is igénytelennek mondható. Optimális hőigénye kifejlett, lombleveles korban 18-19 °C, a viszonylag magas értékből esetleg azt a következtetést lehet levonni, hogy a hideget nem bírja, talán a fűtés nélküli termesztőlétesítményekben nem is hajtatható. (Más, a hagymafélék családjához tartozó fajok, így például a téli póréhagymafajták a -15-20 °C-t is elviselik.)
A hagyma a hideget is jól bírja, kifejlett állapotban a fagyot is elviseli. Február végétől fűtetlen fólia alatt hajtatható, vannak, akik már ősszel talajba duggatják, és a tél folyamán fóliát húznak rá, azaz a hideg, nagyobb fagyok beállta előtt fóliával betakarják.
Csírázása, kihajtása már nem sokkal fagypont felett (4-5 °C) megindul, a kikelt fiatal növény fagytűrő képessége is jónak mondható, még -4 -5 °C-on nem fagy el.
Napfény, víz, tápanyag
A hagyma hajtatásánál a jó megvilágítás, a napsütés nem kritérium, gyenge fényviszonyok mellett fejleszt hosszabb etiolált szárat.
Tél végén, kora tavasszal a zöldhagyma vízigénye nem jelentős, a talaj sekély 5-10 cm-es rétegét kell állandóan és egyenletesen nedvesen tartani, ez gyakori és kisadagú öntözéssel könnyen megvalósítható.
Tápanyagigénye nem nagy, mivel a hajtatás során a zöldhagyma az anyahagymából (dughagymából) táplálkozik. A gyors fejlődéséhez mindenekelőtt nitrogénre van szüksége, ami 1-2 dkg/m2 ammóniumnitrát vagy mészammon-salétrom műtrágyával biztosítható, de ha tápanyagban gazdag talajba, például paprika után ültetjük, úgy a tápanyag-kiegészítés el is maradhat.
Ültethető közönséges talajba, de az árutermelő kertészek sok esetben a könnyebb felszedés és jobb tisztíthatóság miatt perlitet, fűrészport és faforgácsot is használnak gyökérközegnek. Kifejezetten hajtató zöldhagymafajta a kereskedelemben nem kapható, a közönséges vöröshagymát szokás ilyen célra használni.
Kétféle módon szaporítják. Van, ahol a kifejlett hagymát ültetik sekélyen a földbe, azok közül az a jó, melyben több „csíra” található. (Csírának termesztők a hagyma kifejlett termésében található főrügyeket nevezik, amelyekből a hajtatás során a zöldhagyma fejlődik.) Lehetséges a nagyméretű dughagymákat is ültetni, a nagyobb méretű dughagymákból vastagabb szárú és korábban szedhető zöldhagymák fejlődnek.
A sekély ültetés jelentős mértékben megkönnyíti a szedést. Az ültetés – a hagyma nagyságától függően – 3-6 cm tőtávolságra és 20-25 cm tőtávolságra történik. Amennyiben nagyobb méretű (2,5 cm széles), úgynevezett piklesz hagymát duggatunk el, úgy négyzetesen, azaz 5×5 cm-re rakjuk, 10-15 sor után szélesebb kezelőutat hagyjunk (kb. 400 növény négyzetméterenként).
Rövid tenyészidejű növényről van szó, a hőmérséklettől függően 1-2 hónap alatt az etiolálódott hagymaszár kialakul és szedhető.
Erősebb lombozat (vastagabb szár) érhető el, ha az ültetést követően egy-két alkalommal nitrogéndús komplex műtrágyák 0,3-0,5 %-os oldatával beöntözzük. Az öntözés gyakorisága alapvetően a talaj (közeg) víztartó képességétől függ. Fontos, hogy a hagyma gyökere állandó jelleggel nedves, vizes talajjal érintkezzen.
Betakarítás
A betakarítás a hagymafejek kiemelésével történik, és a tönköt csak ezt követően távolítjuk el a zöldhagymáról. Az úgynevezett jól puhuló fajták esetében a tönkről a hagyma könnyen eltávolítható, a kemény tönköt képezők esetében késsel kell a leválasztást végezni. Amennyiben dughagymáról történik a szaporítás, ahol egy elduggatott hagymából mindössze egyetlen hajtás fejlődik, ott értelemszerűen könnyebb a pucolás, a piaci előkészítés.
Hajtatható hagymaféle még a téli sarjadékhagyma, amelyet magról és fiókhagymáról is lehet szaporítani. Magját kora tavasszal vetjük kb. 30 cm-es sortávolságra. Az ún. bulbilis változatot, vagyis fiókhagymás téli sarjadékhagymát augusztusban ültetjük el.
Októberben mind a két esetben olyan fejlett tövek képződnek, amelyeket fölszedhetünk és meghajtathatunk. A tövek ültethetők egészen sűrűn egymás mellé. 30-40 nap után, amikor a levelek elérték a 25 cm-t, szedhető. Felszedése, tisztítása és csomózása egyszerűbb, mint a vöröshagymáé.
Metélőhagyma hajtatásához nem szükséges fóliasátor vagy üvegház, mint ahogy korábbi írásunkban is ismertettük, lakásban, napfényes verandán is megnevelhető. A zöldhagymát magas vitamintartalma miatt télen és tavasszal sokan vásárolják, és egyszerű termesztése miatt házikertekben is egyre többen próbálkoznak hajtatásával.
