2020-ban Magyarországon is megjelent a parlagfű egyik specialista fogyasztója, a parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa). Bár a faj több növényen is képes táplálkozni, legfőbb tápnövénye a parlagfű, amelyet minden egyéb növénnyel szemben preferál. Aggodalomra adhat okot azonban, hogy tápnövényei között – a szoros rokonságból adódóan – a napraforgó is szerepel.
Magyarország szántóföldjeinek az egyik legnagyobb területen termesztett növénye a napraforgó. A termesztés során a legnagyobb gondot a gyomosodás jelenti. Az országos szántóföldi gyomfelvételezések a kapás kultúrákban a parlagfüvet jelölik meg hazánk legelterjedtebb, legtöbb gondot okozó gyomnövényeként.
A napraforgóban ez hatványozottan igaz, mivel a parlagfű és a napraforgó közeli rokonságban állnak egymással: mindkét faj a fészkesek (Asteraceae) családján belül, a Heliantheae nemzetségcsoportba tartozik, így ezen gyomnövény szabályozása napraforgó-állományokban különösen nagy nehézségekbe ütközik.
Előfordulása
A parlagfű-olajosbogár őshazája Észak-Amerika, ahonnan fő tápnövénye, a parlagfű is származik, mára azonban a legtöbb kontinensen előfordul. Az 1990-es években jelent meg Kelet-Ázsiában, 2013-ban pedig Európában.
Ausztráliában fontolgatták betelepítését a parlagfű elleni biológiai védekezés elősegítésére, a napraforgóra jelentett potenciális veszélyei miatt azonban nem került sor az alkalmazásra.
Első európai populációját az olasz-svájci határ közelében fedezték fel, ahol a Pó-síkság agrár-környezetében hamar elterjedt. Az utóbbi években kezdett keleti irányba is terjeszkedni, 2017-ben Szlovéniában, 2018-ban Horvátországban, majd 2020-ban Szerbiában, Romániában és Magyarországon is felbukkant.
A cikk írásakor (2021. október) egyelőre csak Budapest belterületéről vannak előfordulási adataink, de a faj további terjedésére is számíthatunk. Az új területek meghódításában kevéssé a természetes terjedésnek van szerepe, mint inkább a nemzetközi áruszállításnak, közlekedésnek.
Tápnövénykör
A parlagfű-olajosbogár úgynevezett oligofág táplálkozású rovar. Ennek megfelelően nem kizárólag egyféle növényt fogyaszt, de tápnövényei viszonylag szűk körből kerülnek ki, minden általa fogyasztott növény az Asteraceae családból származik, a preferált fajok pedig a Heliantheae nemzetségcsoportba tartoznak.
Külföldi vizsgálatok szerint minden más növényhez képest messze előnyben részesíti a parlagfűfajokat (a hazánkban is elterjedt ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) mellett az óriás parlagfüvet (A. trifiada)), melyeknek elsősorban levelét fogyasztja.
Szintén tápnövényei közé tartoznak a hazánkban is problémát okozó szerbtövis-fajok (Xanthium spp.). Nyugat-Európában vizsgálták az esetleges kártételét őshonos, védett fajokon, de nem találtak olyan növényt, amelyre a vizsgált faj veszélyt jelentene.
Ami a napraforgót illeti, úgynevezett „non-choice” (választás nélküli) kísérletekben a parlagfű-olajosbogár lárvái esetenként képesek voltak kifejlődni a napraforgó levelein is, de mortalitásuk olyan nagy arányú volt, hogy természetes körülmények között valószínűleg semmilyen veszélyt nem jelenthet a kultúrnövényre.
Horváth Dávid
Eurofins Agroscience Services Kft., Székesfehérvár
Lukátsi Márk
Femtonics Kft., Budapest
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2021. októberi számában olvasható.
