Növénytermesztés

Ideális választás a törpebúza: nagyobb kalász, alacsony szár

Agrofórum Online

Az egyre súlyosabb károkat okozó klímaváltozás és a Föld népességének robbanásszerű növekedése mind a hazai, mind a nemzetközi élelmiszerbiztonságot veszélyeztetik. Annak érdekében, hogy a kedvezőtlen éghajlati viszonyok között megfelelő mennyiségű búzatermést állítsunk elő, fontos ismerni az új környezeti változások hatását a búza termékenységére és az azt kialakító meiótikus sejtosztódásra.

Az alacsony növekedésű (féltörpe) búzafajták megjelenése és elterjesztése az 1950-es évektől kezdve óriási termésnövekedést eredményezett világszerte, elindítva a „zöld forradalom“-ként ismert mezőgazdasági fejlődést.

Az innovatív mezőgazdasági megoldások eredményeként több mint egymilliárd ember menekült meg az éhezéstől. Az új, féltörpe növekedésű búzafajták rendkívül kedvezően reagáltak a műtrágyázásra, hiszen a tápanyagokat a szár hosszabbítása helyett a termés növelésére fordították, így a tápanyag nagyobb része összpontosult a búzaszembe.

További előny, hogy a féltörpe búzák nagyobb és nehezebb kalászai ellenére az alacsony szár védettséget biztosít a megdőlés ellen. A ma Magyarországon köztermesztésben levő búzafajták mindegyike hordoz valamilyen törpeség jelleget, amelyről ma már tudjuk, hogy genetikailag meghatározott.

A törpeség okai és a magas hőmérséklet hatása

A féltörpe búzafajták rövid szárnövekedése genetikailag meghatározott tulajdonság, különböző törpeség gének (rövidítés: Rht gének, Reduced height genes) mutáns változatainak köszönhető, amelyek több eltérő mechanizmus útján alakíthatják ki a törpeséget.

A törpeséget okozó mutáns Rht gének egy része, ún. gibberellin érzéketlen törpeséget okoz, amelynek hátterében az áll, hogy a gibberellin (GA) növekedésserkentő hormon nem képes kifejteni hatását. Ezen fajták üvegházi kísérleteiben megfigyelték, hogy bizonyos körülmények között termékenységük jelentősen csökken, ami komoly terméskieséshez vezetett.

A termékenységcsökkenés az üvegházban tavasszal kialakuló magasabb hőmérsékletek megjelenése után jelentkezett. Feltételezték, hogy a gibberellin-érzéketlenséget okozó genetikai háttér hőmérséklet-érzékenységet okozhat, különösen a növények generatív fejlődésének korai szakaszában (tavasszal). Bár mind az európai, mind a nemzetközi búzafajták túlnyomó többsége hordoz mutáns Rht géneket, a hőstressz által előidézett terméketlenség mértéke és annak okai máig ismeretlenek.

A következő évtizedekben a tavaszi hőmérsékletek várhatóan jelentősen megemelkednek és 2050-re meghaladhatják a napi 30 ºC-os maximumot. A természetben tavasszal alakulnak ki a búza ivarsejtjei, amelyet a virágzás, a megtermékenyülés, a szemtelítődés majd az érés követ.

Annak érdekében, hogy a kedvezőtlen éghajlati viszonyok között megfelelő mennyiségű termést állítsunk elő, fontos feltárni az új környezeti változások hatását az ivarsejteket (petesejt, pollen) kialakító meiótikus sejtosztódásra.

A búza ivarsejteket kialakító, számfelező (meiótikus) sejtosztódás

A meiózis alapvető biológiai folyamat, amely a haploid ivarsejteket alakítja ki. Az apai és anyai eredetű kromoszómapárok (homológok) szabályos továbbörökítésének előfeltétele, hogy:

  • a homológ kromoszómák (apai és anyai) a meiózis korai szakaszában (profázis) felismerjék egymást;
  • egy cipzárszerű fehérjeszerkezet (a szinaptonémás komplex) segítségével teljes hosszukban összekapcsolódjanak (szinapszis);
  • egyes részeiket kicseréljék egymással (rekombináció).

Ezen folyamatok sikertelensége kromoszómakieséshez, az ivarsejtek funkcióvesztéséhez és végül terméketlenséghez és terméskieséshez vezet.

Dr. Sepsi Adél, Mihók Edit, Makai Diána, Lenykó-Thegze Andrea, Dr. Cseh András

ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2020. novemberi számában olvasható.

KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A DEKALB genetika sikerei idén

2024. december 12. 11:40

Az állandóan fiatalodó portfólióból 8 hibrid is bekerült a TOP20 legnagyobb vetésterülettel rendelkező hibridek rangsorába.

Talajkímélő, innovatív csávázási technológiák a nagyobb hozamokért

2024. december 11. 17:10

A talajra gyakorolt terhelést enyhítő gyakorlatok, különösen a vetőmagkezelés, jelentős teret nyertek Közép- és Kelet-Európában.

Válasszon megbízható napraforgót, ami kis trükkel még többet ad!

2024. december 10. 12:10

A hozambiztonságot fenyegető szélsőségek erősödése miatt csak a megfelelő fajtaválasztás és tőszámhasználat képes megalapozni a sikert.

Klímastabil kukoricák a kiemelkedő termésért

2024. december 5. 12:10

Ne hagyja, hogy az éghajlatváltozás rányomja bélyegét a gazdálkodására: válasszon a Magyarországon már bizonyított kukorica-vetőmagok közül!

A növénynemesítés kompenzálhatja a termelési veszteségeket

2021. május 29. 07:38

Az Euroseed megbízásából kivitelezett tanulmány megerősíti az európai növénynemesítés értékeivel kapcsolatos feltevéseket, valamint az innovációt elősegítő jogi keretek szükségességét.

Vadak károsítják a vetést – Meg lesz a böjtje az enyhe télnek

2023. január 12. 12:45

Lesz még böjtje az enyhe télnek, a növénytermesztők az áttelelő kártevőktől és kórokozóktól, a kertészek és a méhészek pedig az idejekorán aktivizálódó, a gyümölcsfákat és a méheket sújtó tavaszi fagyoktól tartanak leginkább.

Budapest Afrika Fórum: bővülő mezőgazdasági kapcsolatok Afrikával

2018. június 21. 06:35

Magyarország természeti és így mezőgazdasági viszonyai is gyökeresen eltérőek Tunéziáétól, Ugandáétól vagy a Dél-afrikai Köztársaságétól, vannak olyan globális kihívások, amelyekre leginkább együttesen lehet megtalálni a helyes választ.

Vajon megtérülő lesz gyümölcsöt termelni Spanyolországban a 21. század folyamán?

2021. június 28. 07:39

Az adatok azt mutatják, hogy az elkövetkezendő 30 évben az egyes növényfajták gazdasági életképessége veszélybe kerülhet azokban a régiókban, ahol jelenleg magas terméshozam jellemző.