A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) megalakította a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központot Karcagon. Olyan országos szellemi tudásközpont kíván lenni, amely választ tud adni az egyre súlyosabb problémákat okozó aszály kezelésére a mezőgazdasági termelés, termék-előállítás, illetve vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdések vonatkozásában.
A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ célja Magyarország agroökológiai feltételeinek megfelelő fajtákhoz igazodó termesztéstechnológia (műtrágya-igény, talajművelés, vetőmagnorma, növényvédelem stb.) termőhelyspecifikus meghatározása és kiterjesztése hasonlóan szélsőséges agroökológiai feltételekkel bíró országok adekvát területeire.
Gyakorlatorientált tudományos háttér
A Központ munkájának egyik alappillére a klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata. A szakemberek felmérik a változó klimatikus tényezők – például aszály, hőhullám, UV-sugárzás – hatását a termelésre, és olyan megoldásokat keresnek, amelyek enyhítik a növényi stressz következményeit. Kiemelt figyelmet fordítanak a talajnedvesség és a szerves szénkészlet megőrzésére, valamint a víz- és anyagforgalom vizsgálatára liziméteres mérések segítségével.
Éghajlati válaszok a gyakorlat szolgálatában
Dr. Gyuricza Csaba köszöntőjében kiemelte, hogy „ez a mai nap nemcsak Karcag, hanem az egész magyar agrárium számára kiemelkedő jelentőséggel bír. Egy olyan intézmény jön most létre, amely tudományos hátterével és gyakorlati orientációjával képes lesz választ adni azokra a kihívásokra, amelyekkel a magyar mezőgazdaság ma és a jövőben szembe kell, hogy nézzen. Az éghajlat kihívásaira a tudomány adja a legjobb választ – és mi itt a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központban készek vagyunk felelni”.
Egy történelmi múltú térség tapasztalataira építve
Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő az esemény kapcsán elmondta, hogy „egy megújulásnak vagyunk szemtanúi, hiszen egy újabb fejezet nyílik az intézet történetében, új profillal új kihívásoknak kell megfelelni. A magyar mezőgazdaság és agrárkutatás szempontjából is egy nagyon jelentős esemény a mai, hiszen jelenleg nincs ilyen intézet hazánkban, pedig a természeti anomáliák indokolnák ezt.
Azok a kihívások, amelyekkel a nagykunsági tájon kellett szembenéznie a régi embereknek, most az egész Kárpát-medencét érintik. Ugyanakkor itt van a legrégebbi gazdálkodói tapasztalat, ezért ilyen viszonyok között is megfelelően kell termelni, ennek alapja pedig a kutatás”.
Tudatos vízgazdálkodásra van szükség
F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő elmondta, hogy „az itt dolgozó gazdáknak kétszeresen vagy háromszorosan többet kellett dolgozni ugyanannyi sikerért, mint az ország más területein gazdálkodóknak. Most is kemény munkával kell reagálnunk az új kihívásokra.
A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ olyan időpontban jött létre, amikor valami megváltozott a mezőgazdaságban, az emberek gondolkodásában. A vízzel tudatosan kell gazdálkodni, úgy, mintha egy vagyontárgy lenne. Mindent meg kell tennünk a lehetséges megoldások keresése érdekében, nem magunk, hanem unokáink miatt”.
Politikai támogatás a tudomány mögött
Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az átadó ünnepségen kiemelte, hogy „történelmi pillanatban jön létre a kutatóközpont. Hiszen fel kell készíteni a gazdálkodókat az elkövetkezendő időszak kihívásaira.
A vizekkel való felelős gazdálkodás elérte a politikai döntéshozatal olyan érzékenységét, ahol már nemcsak fontos döntéseket kell meghozni, hanem erőforrásokat is biztosítani kell. A magyar kormány ehhez minden támogatást megad a gazdákat képviselő szervezeteknek és a gazdáknak is. Eredményeket ugyanis csak ilyen összehangolt a cselekvéssel lehet elérni”.
A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ megalakítására szervezett rendezvény ünnepélyes táblaavatással zárult.
Képek: MATE
