Az elmúlt évek során egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási anomáliák miatt hazánkban a kukoricatermesztéssel foglalkozó gazdák komoly nehézségekkel néznek szembe, úgymint a nagymértékű aszály vagy a rendkívül szélsőséges csapadékeloszlás.
Ezen jelenségek napjainkra országos méretű problémává váltak, ezzel is veszélyeztetve Magyarország kukoricatermesztésének biztonságát.
A globális éghajlatváltozás következtében az extrémitások és stresszhatások a tenyészidőszak bármely szakaszában megjelenhetnek, megnehezítve ezzel a kukorica sikeres és gazdaságos termesztését.
A negatív hatások miatt a betakarított terület méretében is jelentős csökkenést tapasztalhatunk.
Míg 2021-ben 1055 ezer hektáron takarítottunk be kukoricát, addig ez 2024-ben 883 ezer hektárra csökkent. A termésmennyiség is jelentősen szórt az adott évben – 3,4-8,1 tonna között ingadozott.
Ezekből adódóan szükség van egy lehetséges alternatívára, ami a szélsőséges években is biztosabb bevételi forrást jelenthet a gazdák számára.
Ilyen kultúraként lehet jelen a szemes cirok.
Az ellenálló képességének, valamint annak köszönhetően, hogy teljes mértékben beilleszthető egy kukorica termesztéstechnológiába, kiváló alternatívát nyújthat. Ezt támasztja alá növekvő népszerűsége is, mely a vetésterület fokozatos bővülésében nyilvánul meg.
Hazánkban a 2000-es évek elején csupán 2-3 ezer hektáron termesztették, azonban a növekvő aszály és az egyre gyakoribb szélsőséges csapadékeloszlás miatt ez az érték 2023-ban 50 ezer hektár körül alakult 5,5-6 t/ha termésátlaggal.
A két kultúrnövény összehasonlítása
Ahogy az 1. táblázat adataiból látható, a kukorica és a cirok vetési adatai, valamint a tápanyagszükséglete sok hasonlóságot mutat, ezzel is megkönnyítve a cirok vetésforgóba történő beillesztését.
1. táblázat: A kukorica és a cirok termesztési adatai (Saját szerkesztés: Gerik és mtsai, 2003; Bender és mtsai, 2013; Popescu és Condei, 2014; Rajki és Palágyi, 2017 nyomán)
A szemes cirok egyik jelentős előnye az alacsonyabb vízszükséglet, ami a hazánkat is egyre inkább sújtó aszályos évekhez való alkalmazkodást segíti, az esetleges terméskiesés mértékét tompítja. A másik jelentős különbség a talajigényben mutatkozik meg.
A cirok a kukoricával szemben igénytelenebb a talaj tekintetében, azonban egyes szakirodalmak szerint a túlzottan savanyú vagy a szikes talajokra érzékenyen reagál, ami főként a rossz csírázásban mutatkozik meg, és vezethet alacsonyabb terméshozamokhoz.
E kedvező tulajdonságainak köszönhetően a szemes cirok nagyobb szerephez juthat a hazai köztermesztésben.
Aszálytűrés vizsgálat és árasztási kísérlet
A vizsgálatunk központi témája a kukorica és a cirok csírázási- és stresszreakcióinak vizsgálata volt.
Mind a kukorica, mind a cirok esetében fontosnak tartottuk, hogy olyan köztermesztésben lévő vetőmagokat használjunk fel, amelyek azonos éréscsoportba tartoznak, így mind a két kultúra esetében középkorai hibridet vizsgáltunk.
Közös tulajdonságukként jelent meg az aszálytűrés és a betegségekkel szembeni ellenállóképesség. A vetőmagok beszerzését követően többféle, eltérő típusú talajt gyűjtöttünk be.
A hazánkban található termőterületek sokszínűségéből adódóan a vizsgálatunk során 5+1 talajtípust használtunk fel, annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kapjunk a kukorica és a szemes cirok csírázási tulajdonságairól.
A kiválasztott talajtípusok: csernozjom, barna erdőtalaj, szikes talaj, savanyú- és bázikus homoktalaj. Ezek gyűjtési helyei az 1. ábrán láthatók. Kontroll csoportként virágföldet alkalmaztunk.
A begyűjött mintákat a MATE akkreditált laborközpontjában analizálták. A talajvizsgálat során kapott eredmények alapján a talajaink hordozták a tőlük elvárt tulajdonságokat, úgymint a szikes talaj esetében a magas Na-koncentrációt, vagy a homoktalajoknál az alacsony Arany-féle kötöttséget.
A vizsgálatok, az eredmények értékelése és ábrázolása során a különböző talajtípusoknak megfelelő rövidítéseket alkalmaztunk, melyeket a 2. táblázat tartalmazza.
| Talajtípus | ||||||
| Barna erdőtalaj | Csernozjom | Savanyú homok | Bázikus homok | Szikes | Virágföld | |
| Jelölés | BET | CSER | HOMOK_S | HOMOK_B | SZIKES | VF |
2. táblázat: A különböző talajtípusok jelölésére használt rövidítések (Pitz, 2024)
Az elemszám tekintetében minden esetben 10 cserép x 3 növény volt. Így összesen növényfajonként 570 magot vetettünk el. Ezt követően az öntözési tervet készítettünk matematikai formulákra alapozva.
A talajok kezdeti nedvességtartalmának szinten tartásához laboratóriumi tömegméréssel határoztuk meg a pótlandó víz mennyiségét, így fenntartva a talajok tömegszázalékos nedvességtartalmát.
Pitz András, dr. Somfalvi-Tóth Katalin
MATE, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Kaposvári Campus
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. márciusi számában olvasható.
Kiemelt kép forrása: Pixabay.
